Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 29 (209. szám) - Dr. Martonosi György (Fidesz) - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez - “Nagy a jólét, de hol fogunk dolgozni?” címmel - DR. MARTONOSI GYÖRGY (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter:
1287 Tisztelt Képviselőtá rsaim! Martonosi György, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez: “Nagy a jólét, de hol fogunk dolgozni?” címmel. A képviselő urat illeti a szó. DR. MARTONOSI GYÖRGY (Fidesz) : Köszönöm a szót, el nök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Lendületben az ország, nagy a jólét - hirdeti mindenütt közpénzen a Gyurcsánykormány. Valóban, ha figyeljük a sajtóban megjelent híreket, látjuk, hogy a kormánypártokhoz kötődő klientúra, rokonibaráti cégek nagykanálla l merítenek az adófizetők pénzéből. Ott valóban nagy a jólét - de mi van az emberekkel, azokkal, akik dolgozni szeretnének, de nem tudnak? Nem tudnak, mert önök nemhogy 400 ezer új munkahelyet nem hoztak létre, de még a meglévőket sem tudták megőrizni. Az egész országban sorra szűnnek meg a munkahelyek, alig van hét, hogy ne gyárbezárásokról, létszámleépítésekről írna a sajtó, közben a munkahelyteremtő beruházások pedig elkerülik hazánkat. Makón az MSZPSZDSZkormány és városvezetés három éve alatt 65 száz alékkal nőtt a munkanélküliség, és csak az elmúlt esztendőben ezer fővel lett több az állástalan. Vállalkozások szűntek meg vagy költöztek el a városból. Nem jobb a helyzet a kistérségben sem, ahol történelmi mélyponton van a foglalkoztatás, és 17,2 százal ékos a munkanélküli ráta. Ez még akkor is így van, miniszter úr, sajnos, ha ön majd más számot fog mondani. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Ha kitekintünk Makóról, és megnézzük, hogy mi a helyzet Szegeden, akkor azt látjuk, hogy ott sem jobb a helyzet. Az elmúlt három év alatt Szegeden megszűnt a textilgyár, megszűnt a cipőgyár, és a Pick Rt. is bezárta tavaly a vágóhídját. Ezzel több mint 600 ember veszítette el a munkahelyét, veszítette el a kenyerét. Igazságtalanok lennénk, miniszter úr, ha mindezt a kormány számlájára írnánk, ebben nagyon jelentős szerepet játszottak a két említett város szocialista városvezetései is, akik mérhetetlen adóéhségükkel a tönk szélére sodorták a vállalkozásokat. Tisztelt Miniszter Úr! A nagy jólét jegyében ezt sikerült önö knek eddig összehozni, és ezzel még nincs vége. 2005ben újabb elbocsátásokat hajtanak végre az oktatási ágazatban, és Kökény Mihály áldásos tevékenysége révén a makói kórházban két év alatt 45 álláshelyet szüntettek meg. Miniszter úr, vegyenek vissza a le ndületből! Mi, makóiak nem kérünk a Gyurcsánykormány és az MSZPs városvezetés által biztosított nagy jólétből, abból a jólétből, amitől jogos rosszullét kerülgeti az embereket. A választókerületemben élők dolgozni akarnak, tisztességes megélhetést akarna k. Elegük van a hangzatos, de valójában tartalmatlan és üres ígéretekből. Kérdezem miniszter urat: tudjae, hogy kormányzásuk közel három éve alatt Makón és térségében soha nem tapasztalt mértékben nőtt a munkanélküliség? Tudjae, hogy ez a helyzet miért á llt elő? És mit tesz ön azért, hogy a választókerületemben élő emberek munkához jussanak? Várom válaszát. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : A képviselő úr interpellációjára Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai é s munkaügyi miniszter úr válaszol. Miniszter úr, öné a szó. CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter : Elnök úr, köszönöm a szót... - vagy elnök asszony, bocsánat. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Semmi baj. CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitik ai és munkaügyi miniszter : Megszoktam, hogy ilyenkor más elnököl, elnézést, elnök asszony.
