Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 22 (208. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. BALOGH MIKLÓS (MSZP): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
1245 hogy nem lehet elfogadni a törvényjavaslatot, ha ezeket a definitív javaslatokat, amelyek az állambiztonsági szer vezetek definíciói, nem fogják elfogadni, mert ebben az esetben igen jelentős része az együttműködőknek kikerül a törvény hatálya alól, ez pedig nem megengedhető. Az a közös cél, amelyben az egész Ház egyetért, az, hogy az állambiztonsági iratok minél nagy obb mértékben legyenek megismerhetők, az egyes közreműködők szerepe minél világosabban legyen látható, hiszen csak akkor tudjuk elérni azt a célt, hogy megismerjük a múltunkat, megtisztítsuk a közéletet, és szembenézzünk a múlt hibáival. Ha az együttműködő k egy jelentős körét kihagyjuk ebből, és azokra nem vonatkoztatjuk a törvényt, akkor ez a cél nem valósulhat meg. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! További felszólaló nem jelentkezett, ezért a részletes vitának e szakaszát lezárom. (10.10) Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 411., 3139., továbbá a 41. és 45. pontjaira. Ez az adatminősítés, a nyilvánosság és az anonimizálás. Megkérdezem képviselőtársaimat, ki kíván felszólalni. Megado m a szót Balogh Miklós képviselő úrnak, az MSZPből. DR. BALOGH MIKLÓS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Az ajánlás 35. pontjához szeretnék néhány megjegyzést fűzni. A törvényjavaslat 7. §ában az Állambiztonsági Szolgál atok Történeti Levéltára törvény 10/A. §át új (4) bekezdéssel javasolom kiegészíteni, a következőkkel: a levéltár honlapján megfigyelt személyre és harmadik személyre vonatkozó személyes adatokat kizárólag az érintett, megfigyelt személy, illetve harmadik személy kifejezett hozzájárulásával lehet bárki számára hozzáférhetővé tenni. Az internet áldás, csoda, életünket alapvetően átformáló eszköz - lassan már a háztartásokban is, nemcsak az intézményekben , az újsághoz hasonlóan mindennapi információs kenye rünk, nélkülözhetetlen. Az út technika, csodaeszköz azonban veszélyforrás is lehet, ha durvaságra és visszaélésre használják. Ez a veszélyforrás megvan, benne rejlik. S mint tudjuk, vannak durvalelkű félemberek, akik mások lejáratására akarják felhasználni a nyilvánosságot és az internetet, bántásra, sértésre, gyötrésre. Mi ezt nem akarjuk, nem ezért hoztuk a törvényjavaslatot. Éppen ezért szeretném szigorítani, és a módosító javaslattal ilyen szempontból annak a személynek a kezébe adni a jogot, aki érinte tt volt. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Megadom a szót Mécs Imre képviselő úrnak, az SZDSZből. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Az ajánlás 6. pontjában precízen azt fogalmazzuk meg, h ogy melyek azok az operatív személyekre és kapcsolatokra vonatkozó személyes adatok, amelyek közérdekből nyilvánosak, és bárki számára hozzáférhetőek. Ez egy nagyon fontos és sarkalatos pont, hiszen a jelenlegi kutatások legnagyobb akadálya az a dilemma, a mi a személyes adatok és a közérdekű adatok között feszül. Más az Alkotmánybíróság álláspontja és a definitív meghatározása, más az adatvédelmi törvényé, és más az adatvédelmi úzus, amit főleg az adatvédelmi biztosok alkalmaznak. Az Alkotmánybíróság azt ál lítja, és úgy tekinti, hogy személyes adatok közérdekű adatokká válhatnak bizonyos esetek fennforgása esetén. Az adatvédelmi törvény adatvédelmi biztosok általi értelmezése pedig azt mondja ki, hogy személyes adat sohasem válhat közérdekű adattá, de közérd ekből megismerhetővé válik. Ez lehet, hogy egy homoiusionproblémának tűnik, valójában nagyon alapvető probléma - jelenleg tárgyalja a Ház az adatvédelmi törvény módosítását , és itt az egész
