Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 22 (208. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. BALOGH MIKLÓS (MSZP): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
1246 társadalmi életünk, a társadalmi létünk fő problémáiba ütközünk . Ezt csak azért vázoltam föl, hogy ennek egy vetülete az e törvény specifikumai között fellépő probléma. Tehát van egy dilemma, hogy lesze alkotmánymódosítás, vagy nem lesz alkotmánymódosítás. Mi úgy gondoljuk, hogy akár lesz alkotmánymódosítás, akár nem lesz alkotmánymódosítás, az adatvédelmi törvény felhatalmazása alapján ebben a törvényben ki kell mondani azt, hogy az e tárgykörben szereplő személyeknek bizonyos, meghatározott személyi adatai közérdekből nyilvánosak, és bárki számára hozzáférhetőek. A javaslatunkat azzal indokoltuk, hogy az ügynökmúlt teljes körű feltárásához elengedhetetlen, hogy meghatározott körben az adatok közérdekűvé legyenek, aminek jogállami garanciája a törvénybe foglalás. A módosítási javaslat az információs szabadság keretébe n az ügynöktevékenységgel kapcsolatos adatok közérdekűvé minősítésére irányul, az adatvédelmi törvény 2. §ának 5. pontjában kapott felhatalmazásnak megfelelően. E szabályok biztosítják az állambiztonsági feladatot ellátó személyekre vonatkozó, meghatározo tt adatok közérdekűségét és nyilvánosságát. Sajnálatosnak tartom - és nem is egészen értem, hogy miért , hogy ezt az emberi jogi bizottság, a kulturális bizottság egyharmada és a nemzetbiztonsági bizottság egyharmada sem támogatta. Úgy gondolom, hogy ez r endkívül fontos, és ehhez ragaszkodnunk kell. Lényegében a 7. pont alatt ennek egy változata szerepel, de ugyanolyan sorsot viselt magán a bizottságok előtt, mint az előbb tett javaslatunk. Ugyancsak idetartozik a 9. pontban szereplő javaslatunk, amely két pontosítást is tartalmaz. Az egyik az operatív kapcsolat, a hálózati személy és a hivatásos alkalmazott családi és utónevére vonatkozó anonimizálási tilalom. Itt az eredeti törvényjavaslat szűkítette, és csak azon hivatalos alkalmazottra és hálózati szemé lyre, valamint operatív kapcsolatra vonatkoztatta ezt az anonimizálási tilalmat, akinek a személyi anyaga a levéltár kezelésében van. Ez egyrészt egy pontatlan dolog, hiszen folyik egy átadás, amikor igen nagy mennyiségű irat és anyag átadásra kerül a levé ltárhoz. Tehát nem függhet attól a törvény érvénye, hogy éppen hol van még a személyi adat, vagy esetleg visszatartották, esetleg “elfelejtették” átadni, vagy bármilyen módon elfektették valahol az iratokat. Úgy gondolom, bárhol vannak az iratok, az operat ív kapcsolat, a hálózati személy és a hivatásos alkalmazott családi és utónevét, illetve neveit, születési helyét és idejét, munkahelyét, foglalkozását, beszervezésének, illetve állományba vételének idejét s azt végző személy nevét és rendfokozatát, minősí tését, a beszervezés, illetve az állományba vétel alapját, foglalkoztatása vonalát, fedőnevét, illetve fedőszámát, nők esetében leánykori nevét, családi és utónevét, illetve neveit nem kell anonimizálni. Ez rendkívül fontos. A másik, ahol a d) pontot kiegé szítettük, az, hogy a Magyar Dolgozók Pártja vagy a Magyar Szocialista Munkáspárt tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként e minőségben eljárt személy családi és utónevét, illetve neveit, továbbá beosztását. Ez tulajdonképpen megismerhető lenne más forr ásból is, de ez egy komoly kutatást igényelne, hogy valaki különböző sillabuszokban utánanézzen annak, hogy ki mikor, milyen beosztásban volt. Ebben az esetben az iratban föllelhetők a pártállam ezen fontos, többékevésbé fontos vagy kevésbé fontos beosztá sait betöltő személyek adatai, akkor ezeket sem szabad anonimizálni, hanem a legfontosabb személyi adatokat nyilvánosságra kell hozni. (Rövid szünet.) Elnézést kérek, csak keresem a hátsó pontokat. A 39. pontban egy első pillanatban nehezen felfogható hat ályba léptetéssel kapcsolatos módosító indítványunk van, amelynek a lényege az, hogy az eredeti, módosításra szoruló törvénynek a kivételekre vonatkozó szakaszai rendkívül puhák. (10.20) Tehát ilyenek vannak benne: fenntartható az államtitok minősítése, ha valami nyilvánosságra kerülése esetén nyilvánvalóan vagy kimutathatóan károsítaná a Magyar Köztársaság rejtjelrendszerét vagy rejtjeltevékenységét. Azzal egyetértünk, hogy a rejtjelrendszert védeni kell, ez teljesen világos dolog, akár informatikusként né zem, akár politikusként nézem. Azonban a jogállamban nem lehet ilyen definíciót használni, hogy „nyilvánvalóan”. Mi az, hogy nyilvánvalóan? Az egyik ember
