Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 21 (207. szám) - A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény, valamint az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
1218 képviselőtársa által benyújtott javaslat a bizottság elé került, akkor a bizottság újra, szó szerint ugyanarról a javaslatról nem folytatott érdemi vitát sem kormányoldalról, sem ellenzéki oldalról. Érthetően, hiszen ezt lefolytattuk néhány hónappal korábban. Ennyit a dolog történetéről. Mivel e zt lefolytattuk néhány hónappal korábban, és akkor volt egy álláspontunk, úgy gondolom, hogy az előkészítés tekintetében szerencsésebb lett volna, ha érdemi előkészítés is folyik akár négypárti egyeztetés formájában, és nem egyből egy javaslatot kapunk, tu lajdonképpen szó szerint ugyanazt a javaslatot, mint amit korábban a kormány egy kicsit nagyobb csomag részeként már benyújtott. De semmi baj, ez a dolog előkészítése módjára vonatkozó véleményem, amihez szeretném hozzátenni, hogy ez a vélemény, amit most elmondtam, nem egy olyan hozzászólás, ami azt mondaná, hogy ezzel nem akarunk foglalkozni, azért is mondtam ezt hosszabban, mert szeretném jelezni, hogy nyitottak vagyunk a dologról érdemi vitát folytatni, bár tartalmi oldalról véleményünk nem változott: é n továbbra is azt látom, amit korábban láttam, hogy a médiatörvényt nem szükséges ezen a ponton módosítani. Úgy hiszem, hogy megközelítésbeli eltérések vannak közöttünk, mert míg van, aki azt mondja, hogy médiatörvényi szabályozásra van itt szükség, én ped ig azt mondom, hogy nem erről van szó. Részletesebben, és Balogh Miklós képviselő úrnak is mondom, szívesen elmondom a tartalmi véleményünket, ami egy szót sem változott a 2004. május 11eihez képest. Akkor a parlamenti jegyzőkönyv ezt rögzítette - a kedve s kolléganők, kollégák ezt szó szerint leírták , megjelent a parlamenti jegyzőkönyvben, a honlapon is megkereshető. A tisztelt Balogh képviselő úrnak ajánlom, hogy vegye elő - klikkeljen rá, ha már ennél a témánál tartunk, talán használhatom ezt a fogalma t , és olvassa el. Ha komolyan gondolja, hogy szeretné újra meghallani ugyanarról a véleményünket, amit benyújtottak, akkor most itt részletesebben el is mondom, vagy esetleg átviszem önnek, a május 11ei jegyzőkönyvben szó szerint elmondott, igen alapos, tartalmi, több oldalon keresztül jegyzőkönyvben lévő tartalmi véleményünket megismerheti, de az nem változott. A lényege az, hogy úgy gondoljuk, hogy a javaslatot nem támogatjuk, mert nem olyan a helyzet, hogy ezt módosítani kellene. Azt gondoljuk, hogy a z itt módosítani, elhagyni javasolt rendelkezés - mert a médiatörvényből egy rendelkezést javasolnak elhagyni - egyébként a hazai információs infrastruktúrára semmilyen veszélyt nem jelent, amit el akarnak hagyni, és így az információs társadalom fejlődésé nek sem gátja a most életben lévő médiatörvény. Ezért nem támogatjuk az előterjesztésben javasolt elhagyást. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni. Van egy kétperces felszólalásra jelentkező; Mécs Imrének adom meg a szót. (20.20) MÉCS IMRE (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Halász János Képviselő Úr! Itt tulajdonképpen az informatikai bizottság területéről indult el a mozgás, mi foglalkoztunk a kábelt elevíziózásnak a kérdésével, nagyon sok panasz érkezett a műsorszolgáltatások árával, a verseny hiányával és a kiszolgáltatottsággal kapcsolatban. Tehát az, hogy a médiatörvénybe került a kábelhálózatoknak a fejlesztése, az erre vonatkozó korlátozó rendelk ezés, amelyet az élet és a technika elsöpört, ahogy elmondtam, említettem expozémban a mobiltelefonoknak a helyzetét, tehát minden előzetes megfontolás ellenére a mobiltelefónia területén a párhuzamosság és a kiépítettség mellett óriási verseny alakult ki, és az árak nagyságrenddel csökkentek le. Ugyanakkor azáltal, hogy monopolhelyzetet biztosítunk egyegy területen belül, a kábeltelevíziózásnak, amely nemcsak a televíziót közvetíti, hanem egyre inkább
