Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 9 (206. szám) - Az ülésnap megnyitása - „Lendületesen, lefelé a lejtőn - nagy bajban az önkormányzatok!” című politikai vita - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz):
1076 Azt, hogy az érdekképviseleteink a hátunk mögött milyen megalázó alkukat kötöttek kormányzati szinten a 2005ös k öltségvetés kapcsán, majd jelezni fogják az érdekképviseletekből való tömeges kilépések. Úgy gondolom, hogy elég érdekes visszajelzés lesz ez. Azonban fel kell hívnunk egy nagyon súlyos körülményre a figyelmet, amely egyértelműen a Gyurcsány, Medgyessyko rmány találmánya: az a körülmény, amely mentén bevonják és bevonták a helyi bevételeket a központi feladatok finanszírozásába, azokat a helyiadóbevételeket, aminek bevonásával arcul csapták tizenöt év gazdaságfejlesztését, arcul csapták azokat az önkormán yzati intézkedéseket, amelyekkel a településeknek a helyi igényeknek megfelelő fejlesztések önerejét kellett volna megteremteni. Nos, sajnos számtalan példa mutatja azt, ha egy település véletlenül több adóbevételt tud beszedni, akkor az rögtön megjelenik az állami támogatások visszavonásában. Pedig a fejlesztés és a fejlesztési források önerejének megteremtése nagyon komoly lehetőséget jelent a jelenlegi rendszerhibák enyhítésében, hiszen az önkormányzati rendszert újjá kell építeni, új alapokra kell helye zni, és ezekben az infrastrukturális fejlesztések komoly szerepet játszhatnak. Ma már bizonyított, hogy az állam és a központi költségvetés nem áll a helyzet magaslatán, nem tud vagy nem akar helytállni azokért a közfeladatokért, amelyeket az önkormányzato kra hárított. Így tehát kénytelenek az önkormányzatok a maguk módján megteremteni ehhez a feltételeket, és ehhez egyik jó eszköz lehet az európai uniós források rendszere. Azonban ezzel kapcsolatosan majdnem egy évvel a csatlakozásunk után el kell hogy mon djuk, hogy a települések java része vesztese ennek az egy évnek, és vesztese az európai uniós csatlakozásnak is. Mondhatjuk ezt főleg a kistelepülésekről, amelyeknek esélyük sincs, és úgy tűnik, hogy 2006ig esélyük sem lehet arra, hogy hozzájussanak bármi féle forráshoz, egyrészt önerő hiányában, másrészt pedig azon lehetőségek hiányában, hogy a pályázatokat úgy kellett volna kialakítanunk, hogy elérhetőek legyenek a kistelepülések számára. (11.40) De azok sem lehetnek felhőtlenü l boldogok, akik azon szerencsés kevesek közé tartoznak, akik pályázatokat nyertek, hiszen a SAPARDforrásokat megnyert települések tömegesen panaszkodnak, hogy lassan csődbe sodorja őket a kifizetetlenség, csődbe sodorja őket az európai uniós források kif izetésének elhúzódása, komoly banki hiteleket kell fölvenni, hiszen mondvacsinált okkal olyan szabálytalansági eljárásokat indítanak velük, elszámolásaikkal szemben az intézmények, amelyek tovább húzzák a kifizetéseket. Érthető, hiszen ez tovább súlyosbíta ná az államháztartási hiány mértékét. Ami viszont nem érthető, hogy miért kell emiatt az önkormányzatoknak szenvedniük, és nagyon komoly banki hitelekkel finanszírozni, előfinanszírozni ezeket a fejlesztéseket. A regionális operatív program, regionális fej lesztések területén sem más a helyzet. Egyrészt az említett nemzeti fejlesztési tervben súlyosan alulértékelt az önkormányzatok lehetőségrendszere más területekhez képest. Kíváncsi lennék, hogy ilyenkor a Belügyminisztérium milyen módon képes vagy szándéko zik az önkormányzatok érdekképviseletére egy következő időszak nemzeti fejlesztési tervének összeállításában. Mintegy 100 milliárd forintos lehetőséggel állt szemben az önkormányzati rendszer az elmúlt időszakban, illetve jelen pillanatban is, azonban ha m egnézzük a statisztikákat, látható, hogy ez a 100 milliárd forint még hosszú ideig nem fog eljutni az önkormányzatokhoz. A 100 milliárd forintból mindössze 17 milliárd forintot kötöttek le szerződéssel, és ebben is az igen jó pártpolitikai pozícióban lévő Pécs városa viszi több milliárd forinttal a prímet, míg kifizetés szintjén egyetlenegy önkormányzat még európai uniós forrásból, regionális fejlesztési forrásból egyetlenegy fillért sem kaphatott. Ezzel együtt 1400 pályázat áll sorban értékelésre, ezzel eg yütt 1400 pályázat került tartaléklistára azért, hogy a professzionális szinten működtetett állami protekcionizmus működhessen az elbírálás rendszerében, és háttérbe lehessen sorolni azokat az önkormányzatokat, amelyek valamilyen feltétel mellett nem kapcs olódnak közvetlenül a kormányzati érdekekhez. De ha véletlenül megnyer egy önkormányzat egy fejlesztési forrást, és véletlenül sikerül szerződést kötnie, akkor sincs könnyű helyzetben, hiszen nincs olyan likviditási helyzete, amellyel
