Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 8 (205. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - KÉKESI TIBOR (MSZP):
1033 kérdésre hívta föl a figyelmet, ugyanis nem mindegy, h ogy egy települési szolgáltatást milyen áron végez el egy saját intézmény vagy az önkormányzat által alapított gazdasági társaság. Nos, én úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat erre tesz kísérletet, és nem is rosszat, mégpedig a (3) bekezdésben, amiben azt írja, hogy legalább háromévenként az ajánlatkérő független szakértő igénybevételével elemezze az árat, a költséget, a hatékonyságot és a minőséget. Ez gyakorlatilag azt a politikai vitát, amely némely helyen lejátszódik, valószínűleg törvényes keretek közt lefékezi, és a hatékonyság és a minőség irányába tereli a közszolgáltatás saját intézménnyel, saját gazdasági társasággal való elvégzését. Nos, továbbra is még egy picit szót ejtenék arról, hogy a nettó árbevétel legalább 95 százaléka, ugyanis gondoljuk v égig, ha a lakosságtól szed be, és nem ad a törvényjavaslat megoldást, kötelező feladatot lát el az önkormányzat a saját gazdasági társaságával, mondjuk, a lakossági hulladékbegyűjtést, és ezért díjat szed be, ez minek minősül. Ugyanis kötelező feladat, ön kormányzati, nem az önkormányzat finanszírozza, a lakosságtól díjat szed be, és akkor mindjárt lerontja a 95 százalékot, tehát nem tud megfelelni a saját cég, ezért a 95 százalék Deák képviselőtársam szerint is és szerintem is, sőt a bizottságunk kisebbség e szerint is tarthatatlan. Úgy kell szabályoznunk, hogy többségi legyen, ahogy az Európai Bíróság is ebben állást foglalt, és ő sem szabta meg a határt, hisz ez településenként változhat. Még egy gond van az a) ponttal, többek között a százszázalékos tulaj donnal. Ugyanis, tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt parlament, kistérségek alakultak Magyarországon, és önkormányzatok társult formában céget hoznak létre közfeladataik ellátásra. Lehet, hogy csak a céget bízzák meg a kistérség települései, és egy telepü lés alakítja a céget. Akkor minek számít? Hogyan számít az, hogy százszázalékos önkormányzati tulajdonú legyen a cég? Azt hiszem, erre a kérdésre is majd választ kell adnunk, hiszen ez esetben nem egy önkormányzaté a százszázalékos tulajdonrész, hanem több é. Úgyhogy ezekre a kérdésekre, úgy gondolom, a törvényjavaslatnak, a törvényjavaslat módosításának választ kell adnia, hiszen fontos ügyekről és fontos kérdésekről van szó. Úgy gondolom tehát, a tulajdonosi hányadot is át kell tekinteni, és részletesebb s zabályt kell alkotni, nem lehet csak egyszerűen azzal elintézni, hogy százszázalékos tulajdonában lévő gazdasági társaság esetében mentesül a közbeszerzési procedúra alól. A nettó árbevételnél a 95 százalékot mindenféleképpen csökkenteni kell, és az a kérd és, ami nagyon fontos, esetleg finomítani lehet, hogy a hatékonyság és az ár is érvényesüljön ezeknél a közszolgáltatásoknál, ami nem mindegy az állampolgárok érdekeit is figyelembe véve, hiszen egy közszolgáltatás ára a zsebüket érinti. Nekünk ez is fonto s, hogy olcsó legyen és jó. Köszönöm szépen elnök úr, hogy szólhattam. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Kékesi Tibor képviselő úrnak, MSZP. KÉKESI TIBOR (MSZP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlé s! Az elhangzott két hozzászóláshoz kapcsolódva néhány apró szempontot szeretnék jelezni vagy pontosítani. Az önkormányzati szegmensről beszélünk most már tudatosan, alapvetően ebben áll fönn ez a probléma, és az is egyértelmű, hogy jellemzően ellátási köt elezettsége van az önkormányzatoknak ezen feladatok végzésére. Tehát szükség is van ezekre a társaságokra vagy közhasznú társaságokra, mert ha valamilyen magáncég látná el a feladatot, egy csőd, egy szerződésbontás vagy bármilyen affér kapcsán, visszaszáll a kötelezettség az önkormányzatra, nem megúszható, ezért az önkormányzatok a garancia miatt a törvényi szövegben foglalt kötelezettség teljesítése érdekében végzik saját társasággal ezt a munkát. Jellemzően hatósági áras, tehát maguk az önkormányzatok vag y valamelyik más önkormányzat, Budapesten sokszor a két szint miatt a főváros határozza meg azt az árat, amiért ezt a tevékenységet el kell végezni.
