Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 8 (205. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - KÉKESI TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója:
1029 vezető tisztségviselőjének hatáskörét elvonni, és az ügyvezető részére utasítást adni, mivel a gazdasági társaság az alapító okiratában meghatározott közfeladat ellátásával összefüggésben végzett gazdasági tevékenységet úgy köteles ellátni, hogy azt a közérdek szolgálatán alapuló megfontolások és követelmények határozzák meg. Mivel az önkormányzatok a 2005. évre szóló költségvetésüket, melyek alapján az ez évi beszerzéseiket fogják bonyolítani, ez ekben a hetekben fogadják el, mi a törvénymódosító javaslat mielőbbi elfogadását ajánljuk. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezennel kérem önöket, hogy az újonnan beadott törvénymódosítás kapcsán is dolgozzunk együtt, úgy, ahogy az ország és az önkormányzatok érd ekében azt korábban tettük. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! A kormány képviselője jelezte, hogy a mai ülésen nem kíván kormányálláspontot ismertetni. Most megadom a szót Kékesi Tibornak, a költségveté si bizottság alelnökének, ötperces időkeretben. KÉKESI TIBOR , a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Nem először fekszik a közbeszerzési törvény módosítása az Országgyűlés asz talán, és a korábbi változat tekintetében is - amikor sikerült alapvetően megismerni azt a problémát, hogy mit is kellene megoldani ezzel a jogszabálymódosítással - a költségvetési bizottság támogatólag nyilatkozott, bár kifejezésre juttatta az aggályait a tekintetben, hogy az a megoldás, ami akkor született, konforme, összefére az európai uniós szabályozással. Tudják már a történetét ennek a jogszabálynak, ezért fekszik előttünk egy új változat, amely a cél tekintetében érdemben tesz javaslatot a megold ásra, illetve most már a technika vonatkozásában is egy megfelelő, aggálymentes megoldást kínál. Természetesen a cél az, hogy döntően az önkormányzati szektorban a különféle közszolgáltatások vonatkozásában az önkormányzatok által alapított vagy jószerivel egy személyben tulajdonolt cégeken keresztül azok az önkormányzati feladatok, amelyeket az önkormányzati törvény alapján a saját maga döntési szabadsága által ezek a testületek végeztetni kívánnak, ne kerüljenek közbeszerzés hatálya alá, hiszen irracionál is, hogy saját cégükkel kapcsolatban kelljen a közbeszerzési eljárás miatt más versenytársakat bevonva más versenytársakkal konkurálnia ennek a - mondom - jellemzően önkormányzati cégnek. A technika megfelelő megoldás erre. Jelen esetben azt fogalmazza meg a jogszabály, hogy nem szerződés az, ami e tekintetben létrejön, hiszen a hivatkozott Ptk.szabály, hogy két független fél kölcsönösen egybehangzó akaratnyilatkozata az, amelyik a szerződést mint fogalmat kimeríti. (20.40) Ebben az esetben pedig nem beszé lhetünk két független félről, bár a hivatkozott Gt.szabály már 75 százalék felett biztosítja ezt az igazgatói vagy ügyvezetői utasítási jogot, ám - és itt viszont lényeges az európai joggyakorlat - jelen esetben alapvetően egy tulajdonosról, az alapítóról tudunk csak beszélni. És itt nagyon lényeges az európai joggyakorlat, ami azt fejti ki, hogy az európai bíróság esetjogán keresztül figyelhetjük meg azt a feltételrendszert, amiben ez elfogadható, elfogadhatónak minősíthető. Itt két paraméter jelenik meg a jogszabályban, az egyiket már említettük, a másik pedig az árbevételre vonatkozó szabályozás, tehát hogy a megelőző időszakban, illetve a tárgyidőszakban is az árbevétel nagy részét, jelesül 95 százalékát ettől az alapítótól kell beszereznie a cégnek. Mi nt látható a törvényjavaslatból, ez nem minden határon túl teljesíthető, hiszen maga a jogszabálymódosítási javaslat is egy átmeneti időszakot biztosít, és 90 százalékban húzza meg,
