Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 6 (161. szám) - Az Országgyűlés felhatalmazásának megadásáról az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. §-a alapján az M5-ös autópályának a matricás rendszerbe történő bekapcsolásához, valamint továbbépítéséhez szükséges koncessziós szerződés módosítá... - ELNÖK (Mandur László): - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP):
92 Az egyik, amivel szeretném kezdeni, hogy természetesen a délalföldi régiónak óriási öröm volt az, amik or az autópálya dolgában márciusban fordulat következett be, két szempontból is. Az egyik a matricás rendszerre való áttérés, a másik pedig az autópálya továbbépítése. Ezen örömünk közben abban a meggyőződésben voltunk, hogy a balástyai csomópont, mint aho gy azt a korábbi tervekben láttuk, változatlanul benne van a tervben, és nem figyeltünk oda arra, hogy ez a részlet végül is hogyan néz ki. Közben kiderült, hogy még az Orbánkormány idején, '992000ben az AKA kérésére ez a csomópont, arra hivatkozva akko r, hogy az autópályakapuk miatt ez nagyon drága, kikerült a tervekből. Akkor az autópályaigazgatóság is egyetértett ezzel a véleménnyel. Már akkor is sajnáltuk volna, ha időben megtudjuk, de mivel abban az időben szó nem volt arról, hogy az autópálya tov ábbépül, ezért erre a részletre nem figyeltünk oda. A tavasz folyamán a polgármesterek aggódva kerestek meg bennünket, és a tavasz végén valóban mi is utánanéztünk, és tényleg kiderült, hogy az utolsó kivitelezési tervben 2001ben már nem szerepelt ez a cs omópont, legalábbis az azonnali megépítése. Májusjúnius táján Újhelyi képviselőtársam is, Botka képviselőtársam is eljárt abban a minisztériumnál, hogy ezt valahogy vissza kellene hozni. Akkor még a Gazdasági Minisztérium is egyetértett azzal, hogy ezeket a módosító indítványokat képviselőtársaim benyújtsák, majd a nyáron bizonyos szakmai véleményekre és pénzügyi problémákra hivatkozva elindult egy ellenkező irányú mozgás. Próbálták a környékbeli polgármestereket is rávenni arra, hogy erről az autópályacs omópontról egyelőre mondjanak le, mondván, hogy majd néhány éven belül úgyis megépül. Abban az időben Frank József, a megyei közgyűlés elnöke is írt egy levelet a miniszter úrnak is és Medgyessy Péter miniszterelnök úrnak is, hogy a térségnek regionális sz empontból is érdeke ez a csomópont. Talán, hogy előrebocsássam a legfontosabb tézisemet, az az, hogy a legfontosabb állításunk az, hogy ez nem egy lokális csomópont, hanem egy regionális csomópont, ami, megszámoltuk, tizenvalahány települést érint, összese n 46 ezer lakossal, autóban pedig majdnem 20 ezer autóval, gépjárművel rendelkeznek az ezeken településeken lakók. De nyilván nemcsak ők járnának ott, akik éppen ott laknak és ott birtokolnak gépjárművet. Ebből a 46 ezer lakosból legalább 35 ezer a későbbi ekben is, tehát amikor majd megépül az autópálya folytatása a szerb határ felé, akkor is közvetlenül érintett lesz az autópálya használatában. Eljuttattak hozzám egy szakvéleményt a minisztériumból, amely egy forgalomszámlálást végzett a balástyai csomópon tban. Megszámolta az 5424. és 5422. számú utakon a forgalmat. Ezek azok az utak, amelyek most Balástyán keresztül mennek Dóc és Forráskút között, illetve Balástya és Kistelek között. Ebből a mérésből valóban nem jön ki óriási forgalom, de azért ez sem jele ntéktelen, hiszen itt, ezeken az utakon is több mint kétezres a napi forgalom. Azonban egy tágabb forgalomszámlálásnál csak akkor van értelme az ilyen mérlegelésnek, ha figyelembe vesszük, hogy jelenleg a KiskunmajsaKiskunfélegyháza úton halad el azoknak a jelentős része, akik az autópályákra igyekeznek. Jelenleg Kiskunmajsán keresztül, Félegyházánál mennek ki. Ennek az útnak a forgalma, ami közvetlenül a leendő vagy reménybeli csomóponttól 4 kilométerre megy el, 3500 az átlagos, 2003as mérés szerinti for galom. Hasonlóan vele párhuzamosan fut Kiskunhalas felé egy út, ahol a 2003as forgalomszámlálás szerint több mint 4,5 ezer a napi forgalom. Ennek a forgalomnak egy jelentős része abban a pillanatban, hogy ez a csomópont megépülne, itt irányt váltana, és F orráskútnál fölmenne erre a csomópontra. Mert tudni kell azt is, hogy ez a csomópont Balástyától nyugatra, a vasúton innen, tehát vasúti átjáró nélkül helyezkedik el, ezért ezekhez a térségekhez közelebb van, mint a mostani régi M5ös. Különböző számítások at is végeztünk, amelyekből kiderült, hogy a községek jelentős része, Bordány, Balástya, Üllés, Rúzsa, Szatymaz, Sándorfalva, Zsombó 415 kilométer közötti távolságra kerülne ettől a csomóponttól. Tehát ezeknek a térségeknek, falvaknak a fejlődését ez nagy mértékben szolgálná.
