Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 28 (168. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentése együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár:
852 jelent. Egy olyan családnál, ahol az egy főre jutó nettó kereset 6070 ezer forint - és ez a magyar átlag , azt mondhatjuk (TataiTóth András kö zbeszól.) , hogy bizony ez a 10 ezer forint komoly pénzt jelent. (Göndör István: Papíron!) Tehát ebből a szempontból mégiscsak egyfajta szűkítés történt. Ha megnézzük azt a lakáspiaci helyzetet, amellyel rendelkezünk, az láthatjuk, hogy a 15 millió forint o lyan összeg, amivel a továbblépés lehetősége csökken. Hiszen új lakás építésére meglehetősen kevés lehetőség van a telekárak és az építési költségek nagysága miatt. A NyugatDunántúlon - itt ül Balogh képviselőtársam, aki, remélem, meg tud erősíteni ebben - ma már 200 ezer forint alatt négyzetméterenként építeni nem lehet. Ennél olcsóbbat nem nagyon lehet találni. Egy faluban négyezer forintba kerül négyzetméterenként a telek. Ha ezt így nézem, akkor egy rendes falusi építési telek kialakítása után - városo kban nyilván még magasabb, 1015 ezer forint egy új építési telek kialakítása - ebből a pénzből nem marad sokkal több, mint egy 4050 négyzetméteres ház megépítésére elegendő összeg. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Az pedi g, mondhatjuk, nem nagyon szokott előfordulni, hogy valaki ekkora házat épít. Megtakarításra viszont a keresetek, a törlesztőrészletek nagysága miatt nincs nagyon lehetőség. Köszönöm. ELNÖK (Harrach Péter) : Mivel több felszólaló nem jelentkezett, megkérdez em Veres János államtitkár urat, kíváne válaszolni. (Dr. Veres János: Igen.) Igen, öné a szó. DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Csak röviden szeretnék néhány elhangzott dologra reagálni. Nem zárszót mondva háro m dolgot szeretnék összesen megemlíteni. Az első az, amint a mai és a korábbi vita is igazolta, hogy szerencsére a gazdasági folyamatok alapvető megítélésében, a statisztikai számokat, a dolgok irányát illetően nincs véleménykülönbség a kormánypárti és az ellenzéki képviselők között. (20.20) Gyökeres véleménykülönbség van ugyanakkor abban, hogy hogyan ítéljük meg e 2003. évben bekövetkezett változás minőségét, helyes vagy helytelen voltát. A kormánypárti képviselők a költségvetési beszámoló kapcsá n is megerősítik azt, hogy szükséges volt azt a fordulatot megtenni a gazdaságban, a költségvetési politikában, amelyet a 2003. évben a kormány több lépésben több részlépéssel megtett, mert ez a tartós gazdasági növekedés megteremtésének a feltételeit bizt osította a 2003. év végére. Az ellenzéki képviselők szükségtelennek ítélték ezen lépéseket, és úgy ítélték meg, hogy ezen lépések megtétele nélkül is folytatható lett volna a korábbi gazdaságpolitika, a korábbi költségvetési politika Magyarországon. Ebben nyilvánvalóan fennmaradt a véleménykülönbség a vita befejeztével is. Két kérdésben ugyanakkor szintén nem alakult ki egyetértés a mai vita kapcsán. Az egyik az önkormányzatok 2003. évi gazdálkodása kapcsán elhangzott érvek. Úgy gondolom, hogy azok az érvek voltak a valósághoz a legközelebbiek, amelyek arról szóltak, hogy számottevően nagyobb forrással gazdálkodhatnak az önkormányzatok, de természetesen ez a számottevően nagyobb forrás sem volt elég minden elképzelt önkormányzati feladat finanszírozására a 2 003. évben sem, mint ahogy azt megelőzően az önkormányzatiság magyarországi bevezetésétől számított egyetlenegy évben sem volt elég az összes elgondolt feladat végrehajtására rendelkezésre álló forrás. Gyökeresen eltér a lakástámogatási rendszer megítélésé vel kapcsolatos kormányzati és ellenzéki álláspont a költségvetési beszámoló kapcsán is. Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert szerencsére az ellenzéki képviselők sem vitatták azt, hogy a 2002. évi választások előtt két hónappal bevezetett lakástámo gatási vagy otthontámogatási rendszernek nevezett kedvezmények 2002 tavaszáig érdemben nem jelentettek költségvetési kiadást, érdemben nem befolyásolták a költségvetési folyamatokat. Az ezen költségvetési folyamatokat befolyásoló hatással csak az új kormán ynak kellett szembesülnie, és az új kormánynak kellett számolnia azokkal a hatásokkal, amit
