Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 28 (168. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentése együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. FÜLE ISTVÁN (MSZP):
843 Belügyminisztériumban - Kosz tolányi Dénes képviselő kollégámnak felhívom a figyelmét az ilyen irányú megjegyzésre, hiszen úgy látszik, hogy különös szakértője a Belügyminisztériumnak és az ott történteknek - az európai uniós népszavazással kapcsolatban az államháztartási törvénnyel e llenkező módon helyeztek át forrásokat. Tehát a Belügyminisztériumban megfejelve az előre nem tervezhetőséget - bár lehet, hogy éppen ennek okán a kapkodás miatt , szabálytalanságot is követtek el. Ezt a következőképpen fogalmazza meg a számvevőszéki jele ntés: az Áht. bekezdésében előírt követelményeknek, mely szerint előre nem tervezhető kiadásokra használható fel a tartalék, az európai uniós népszavazás lebonyolítására támogatást kapott BM Központi Adatfeldolgozó nem minden esetben felelt meg. Nyilván it t egy óvatos megfogalmazása van annak, hogy szabálytalan volt ez a módozat. Az európai uniós források felhasználásáról az Igazságügyi Minisztériummal kapcsolatban is a Számvevőszék megemlíti, hogy - pontosan idézem - az IMfejezet a 2003. évben hatályos jo gszabályok összefüggéseiben nem határozta meg pontosan az Európai Közösség által jóváhagyott és rendelkezésre bocsátott pénzügyi keret mellé a költségvetés által az adott évre jóváhagyott nemzeti keretből a költségvetési év végén az intézmény rendelkezésér e álló előirányzatmaradvány minősítését. Itt nyilván említhető, hogy hát, nem történt meg, ez micsoda apró dolog, viszont ebben is azt láthatjuk, hogy tervezetlenség történt. Többen beszéltek már a SAPARD- és az ISPApályázatok gyenge kihasználtságáról. A z az anyag, ami a mai bizottsági ülésünkön szerepelt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részéről, azt erősítette meg, hogy a felhasználás gyakorlatilag az idei évben történt a SAPARDprogramokkal kapcsolatosan. A PHAREgondokról részletesen hallhatunk, a számok ismeretében pedig egy kulcskérdése az európai uniós csatlakozásnak, hogy hogyan tanulunk meg pályázni. A hozzászólási idő végéhez közeledve csak jelszószerűen említeném meg azokat a botrányokat, amelyek szintén az európai uniós csatla kozással kapcsolatban voltak. Mindannyian tudjuk, hogy az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány működése hogyan és miképpen zajlott, például ott a közbeszerzési eljárással voltak komoly problémák. Vagy említhetném a nemzeti fejlesztési tervet is, amelyn ek a fordítói megbízása hagyott kívánnivalót maga után. Tehát az Európai Unióval kapcsolatban kapkodás látható, kérdés, hogy hogyan alakul jövőre. Füle képviselő úrhoz csatlakozva a meglátását tudom erősíteni, ő azt mondta, hogy az európai uniós forrásokat a jövő évben biztosan nagyobb arányban fogjuk felhasználni. Én is úgy hiszem, hiszen ha látjuk a tavalyi költségvetési számokat, tudjuk az ideit, és látjuk, hogy a kormány hány konkrét ígéretet tesz a jövő évi számokról, akkor bizony azt mondhatjuk, hogy a magyar önkormányzatoknak, a magyar kis- és középvállalkozásoknak a belső források hiányában már nem marad más lehetőségük, csak az Európai Unió felé fordulni, az ottani pályázatokon való nagy számú részvétellel megpróbálni forráshoz jutni. (19.40) Nem sz ép a kép, ezt önök is pontosan tudják; elmondták az emberek június 13án a véleményüket, elmondták önök maguk is a véleményüket, hiszen holnap már az új kormány programját vitatjuk, jövő héten új kormányról szavazunk. Azt hiszem, a 2003. évet, az akkor tör ténteket ez összegzi a legjobban. Köszönöm. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Füle István képviselő úrnak, MSZP. DR. FÜLE ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Ivanics képviselő úr első monda taihoz szeretnék kapcsolódni. Ő ugyanis területfejlesztésről beszélt, illetve hogy milyen gondot jelent, mondjuk, a NyugatDunántúl és Ausztria közötti fejlettségbeli különbség, és emiatt érvel amellett, hogy a fejlesztési lehetőségeket
