Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 28 (168. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentése együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - KARSAI PÉTER (MDF):
826 ellenére sem sikerült a helyzeten javítani. A szerződéses katonák száma elérte ugyan a rendszeresített létszám 87 százalékát, de később a beáramlás csökkent, a szerződést felbontók száma növekedett. Az elmúlt napokban mondta a politikai államtitkár úr, hogy a szerződésesek létszáma biztos ítja a haderő működését, azaz elégséges. Azért megjegyzem, akkor nem értem, hogy miért kell 2300 fővel nagyobb rendszeresített létszám, ha így is biztosítva van a működés. A tárca vezetői arról beszélnek, hogy a szerződéses katonák átlagos szolgálati ideje háromöt év legyen. Ez az idő a mi véleményünk szerint is minimálisan biztosítaná a szerződéses haderő professzionalitását. A hivatásos állomány és a szerződéses állomány felkészültségi szintje kiegyenlítődne, így a beosztások többségében mindkét állomány t tekintve jól felkészült, beosztását kiválóan vagy legalább jól ellátni képes katonák szolgálnának. De ezt csak jól képzett, polgári végzettséggel jelentkezőkkel lehet megvalósítani. Ha igaz az a vélemény, hogy a hiányzó 2300 főt napok alatt be lehetne öl töztetni, csak nagyon alacsony az előképzettségük, és így nem célszerű, akkor adódik a következtetés: vonzóbbá kell tenni a magasabban kvalifikált fiatalok előtt a sereget. A működési költségek másik nagy területén, a dologi kiadások területén is okozott p roblémát a haderőfelülvizsgálat. Mivel az első félévben az elhúzódott felülvizsgálat miatt semmi sem volt biztos, a dologi kiadásokat erősen korlátozták. Ugyanakkor a közbeszerzésekkel kapcsolatban is fejetlenség uralkodott, ami szintén a dologi kiadások ütemezettségét rontotta. Így állt elő az a helyzet, hogy a több mint 100 milliárdos dologi kiadások 30 százalékát az év utolsó hónapjában költötték el. Ez a tárca költségvetésének közel 10 százaléka. Talán az sem véletlen, hogy így csúszott be az An26os szállítórepülőgép decemberi beszerzése. Minden évben elmondjuk, hogy a tárca előre nem látható kiadásait a beruházásokra és a felújításokra, azaz a fejlesztésekre szánt összegekből vonják el. 2003ban is így történt. Amíg a fejezet korábban tárgyalt két f őcsoportjára szánt kiadások 95 százalékban megvalósultak, a felhalmozásokra, felújításokra fordítandó keretnek csak 85 százaléka realizálódott. Egyszerű összehasonlítás alapján a fejlesztési kiadások legalább 10 százaléka elmaradt vagy a következő évre hal asztódott. Az iraki szállítókontingens indító költsége, a felszerelésre és a pluszkiképzésre fordítandó pénzek is az állomány szolgálati körülményeinek javítására szánt összegből hiányoznak. Ezzel együtt hangsúlyozzuk azt is, hogy a hadsereg technikai eszk özeinek egyre nagyobb aránya nullára amortizálódott. A szárazföldi csapatok tárgyi eszközeinek fele, a repülő- és légvédelmi erők eszközeinek pedig háromnegyed része leszolgálta már a reá kiszabott időt. Ma már aránytalanul magas az a költségtöbblet, amive l folyamatos üzemeltetésük fenntartható. Hatalmas javítási, karbantartási kiadások adódnak, vagy ha nem fordítanak reájuk pluszpénzeket, akkor egyszerűen nem működnek, tehát használhatatlanok. Kérdés: lehet, hogy az évenként felhasznált többletköltségekből már új eszközt lehetett volna vásárolni? Hasonló pazarlás folyt a Gripenpresztízsberuházással kapcsolatban, csak épp ellenkező előjellel. Ott olyan képességet erőltetett néhány nyugállományú tábornok, amely a gép jelentős átstrukturálásával járt, ezért i gen nagy kiadási többletet okozott. A Gripenszerződés pluszkiadásaiból jó néhány eszköz korszerűsítése vagy lecserélése megoldható lett volna. Tisztelt Ház! A miniszteri beszámoló sikerként könyveli el, hogy 2003 februárjátó l decemberig sikerült kidolgozni a tárca védelmi tervező rendszerének integrált rendszervázlatát. De kérdezem, hány éve dolgoznak a védelmi tervező rendszer tervein, és elképesztő, hogy most sikerként könyvelik el, hogy a vázlat 11 hónap alatt elkészült. S zabad kérdeznem, hogyan állnak a különböző alrendszerek kidolgozásával? Ugyanez a helyzet egy másik rendszerrel, a logisztikai gazdálkodási információs alrendszerrel kapcsolatban is; még mindig nincs megfelelő működési szoftver, de az alkalmazandó eszközök et már beszerezték, és félő, hogy amikorra meglesz a szoftver, ezek az eszközök elavulnak, és hatalmas összegekért újra meg kell vásárolni ezeket.
