Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 28 (168. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentése együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - BALOGH JÓZSEF (MSZP):
815 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! A 2003. évi zárszámadás áttekintésekor meg lehet vizsgálni a területfejlesztési politikával kapcsolatos célok megjelölését, illetve ezeknek a teljesülését. Tény, hogy a 2003. év a területfejlesztési politika céljaiban, eszközrendszerében igen jelentős módosításokat tűzött ki célként, és ennek megfelelően jelentősen több anyagi erőt koncentrált ennek fedezetére. A területfejles ztési ügyekben, minden törekvés ellenére, mégsem sikerült jelentős nagyságrendű előrehaladást elérni, hiszen a 2003. évet nemcsak pénzügyi folyamatok, hanem nagyon komoly politikai viták is jellemezték, és nem sikerült olyan konszenzusra vagy többségi véle ményre jutni, a területfejlesztési politika és általában a területfejlesztéssel kapcsolatos kérdésekben előrehaladni, amivel politikailag egy konszolidált, viszonylagos többségre alapozott fő irányt ki lehetett volna jelölni. Ilyen szempontból némi előrelé pés történt, de nem jellemezhetjük másként, mint némi kis lépések taktikájaként: néhány témában politikai jellegű döntések is születtek, amelyek feltehetően hosszabb távra is valamilyen formában előrelépést jelentenek. Ami a költségvetésben tükröződött, te rmészetesen számos új elem jelent meg, és végül is jól szolgálta a területfejlesztési célok megvalósítását. Természetesen ma már láthatjuk, hogy látványos eredmények e tekintetben egyáltalán nem születtek, inkább bizonyos új folyamatoknak lehetett szemlélő je és tanúja az ezzel foglalkozó szakmai gárda, illetve bizonyos hangsúlyváltások következtek be, amelyek többékevésbé a költségvetési előirányzatokban is tükröződtek. Néhány számszerű témával is alátámasztva: jelentősen több erőforrást, pénzügyi eszközt sikerült biztosítani 2003ban a szoros értelemben vett területfejlesztési célok megfinanszírozására. Ennek a nagyságrendje mintegy 51 milliárd forint volt. Ehhez még hozzájött mintegy 14 milliárd forint, ami az előző, tehát 2002. évről történő áthúzódás er edménye volt. Ezzel együtt összességében mintegy 65 milliárd forint állt rendelkezésre a területfejlesztési célok megvalósítása érdekében. Tartalmilag több szempont változott. Azt lehet mondani, megjelentek célok, célkitűzések, ha nem is túlságosan nagy ös szegben, így a kistérségek céljaira, támogatására mintegy 2 milliárd forint jelent meg a költségvetésben, illetve az eddig öt hátrányos megye, különféle nemzetközileg elfogadott mutatók alapján hátrányos helyzetű megye létszáma, száma mintegy hétre növeked ett. Ezek külön pénzügyi eszközzel kerültek megtámogatásra. Bár nem a szoros értelemben vett területfejlesztési témának a része, de ide tartozik, hogy az uniós feladatokra történő regionális, területfejlesztési vonatkozású témákra is jelentős előirányzatok kerültek megállapításra, ezen az említett 51 milliárdon felül. Létrejött a PEA, tehát a Pályázatelőkészítő Alap, amely jelentős, több milliárdos pénzügyi forrást biztosított arra, hogy az önkormányzatok, a területfejlesztési tanácsok, a regionális fejles ztési tanácsok megfelelő tervezési munkákkal, megfelelő tervekkel tudjanak előállni, felkészülni az EUs pénzek átvételére. Az is új elem, hogy a központi költségvetés, felmérve azt, hogy pontosan nem lehetett előre látni az önkormányzatok pénzügyi helyzet ét, egy központi alapot hozott létre, amely felülről nyitott volt, és amely a saját pénzeszközökkel nem rendelkező önkormányzatok számára biztosított saját alapforráslehetőséget, ezzel segítve a valóban a már az előbbi vitában is említett, bár nem túlságo san nagy számú nehéz helyzetű önkormányzatot a tekintetben, hogy saját forrás hiányában igenis pályázati lehetőségekre be tudjanak nyújtani igényeket. Mi lett ennek az egész programnak az eredménye? Tény, hogy a PEA kicsit áthúzódott erre az évre is, de az első körben jelentős pályázati mennyiséget sikerült felsorakoztatni és biztosítani. De indult a PEA II., amely részben áthúzódó finanszírozással, részben további ez évi pluszösszeg biztosításával ez évben is működik. Tény, hogy az összességében rendelkezé sre álló 65 milliárd forintból a pénzügyi teljesítés mintegy 25 milliárdos lett, ami egyébként nyilván nem a tényleges műszaki állapotot tükrözi, ennél lényegesen magasabb a műszaki teljesítés, de tény, hogy ezzel az aránnyal semmiképpen nem lehetünk elége dettek. Az igaz, hogy összességében a rendelkezésre álló 65 milliárdos pénzalapot 56 milliárdos kötelezettséggel lehetett leterhelni. Tehát itt különösebb nagyobb összegű megtakarítások nem jelentkeztek, de tény, és erre az évre meg a következő évekre
