Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 28 (168. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentése együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
796 intézményekhez érkezett. Tehát a polgári kormá ny idején már 25 százalék alatt volt, amit a miniszter felhasználhatott, önök pedig, ha megnézzük a teljes képet, fölemelték ezt 25 százalékra. De nem lenne ez baj, mert lehet, hogy így jó, lehet, hogy úgy jó. Ki lehet próbálni az egyik változatot, a másik változatot is. Ez egy szakmai kérdés. De ez hiányzik ebből az anyagból, hogy ezt a szakmai elemzést elvégezték volna 2003ra vonatkozóan. Volt egy korábbi időszak, egy korábbi gyakorlat, le lehet vonni a tapasztalatait. Most, 2003ban volt egy változás, m eg kell nézni, össze lehetne hasonlítani. Ebben az anyagban nyoma nincs ennek, elfelejtik ezt. Bezzeg a politikai jelszavaik, hogy önök milyen jók, mert ezt csökkentették - mondom, elhallgatva a szakmai részleteket és az igazságot elfedve , az benne van a z anyagban. Ez nem helyes. El kellene végeznünk ezt a szakmai egyeztetést, szakmai vizsgálatot, azért, mert a kultúra támogatásának egy nagyon fontos eleméről beszélek. Több mint 7 milliárd forintról beszélünk, illetve ez a 2003as adat, azóta ez az összeg emelkedett. Ráadásul több mint 7 ezer pályázatról beszélünk, több mint 7 ezer pályázat kapott támogatást ebből a keretből; megjegyzem, 10 százalékkal kevesebb volt a támogatottak száma, mint 2002ben volt, de ez önmagában nem baj, de nagyon fontos szelete a kultúrának ez a támogatási alap. De önök most is politikai lózungokkal élnek, ahelyett, hogy ezt a szakmai munkát elvégezték volna. Ez nagyon szomorú, és az, hogy a kulturális terület egészén visszalépés tapasztalható, és csak néhány elemben volt javulá s, nem megnyugtató, főleg úgy nem megnyugtató, hogy látjuk a folyamatot, hogy mi zajlik azóta is a nemzeti kultúránk szocialista támogatása ügyében. Reméljük, hogy a következő évi költségvetésben szakítanak azzal a gyakorlattal, amit 2002ben kormányzásukk al elkezdtek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Szalay Gábor képviselő úr következik, SZDSZfrakció. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Képviselőtársaim! Egy zárszámadás mindig szembesíti az eltervezett költségvetést a valójában, a ténylegesen megvalósulttal, és ezúttal mindez azt mutatja, hogy a 2003. évi költségvetés kevéssé volt megalapozott. Ha máshonnan nem is, az Állami Számvevőszék jelentéséből tudhatjuk, hogy ezt a költségvetést év közben tizenké tszer kellett módosítani. Hogy mindez így történt, annak nyilvánvalóan súlyos okai kellett legyenek. Amikor mindezt végiggondoltam, három ilyen okra bukkantam. Az egyik ok, hogy időközben, év közben jelentősen megváltoztak a makrogazdasági feltételek. A má sodik, hogy a tervezetthez képest váratlanul, előre nem tervezhető módon felmerültek bizonyos jelentősebb kiadások, illetve ha nem is váratlanul, de tévesen alulkalkulált módon jelentek meg más jelentősebb kiadások. S végül harmadik ok - és erről sem hallg athatunk , hogy a kormányváltáskori átadásátvétel során homályban hagyott örökölt terhek is megjelentek, hiszen a 2003. évi költségvetés készítésekor még nem volt világos, hogy milyen állapotban adta is át a költségvetést a leköszönő kormány az újonnan m egalakultnak. Ami az első okot illeti, elmondanám, hogy a makrogazdasági feltételek jelentős változására érdemes példaként megemlíteni, hogy a költségvetés bevételei és kiadásai szempontjából a legfontosabb két tényező, a GDP és a háztartások fogyasztása j elentősen másként alakult a tervezetthez képest. A GDP a tervezett 44,5 százalék helyett csupán 2,9 százalékkal bővült, ami jelentős eltérés, valamint a tervezettnél alacsonyabb GDPbővülés mellett a háztartások fogyasztása a prognosztizált 4 és 5 százalé k helyett 6,5 százalékkal nőtt. A makrogazdasági feltételek tervezése tehát kétségtelenül lehetett volna óvatosabb, ezt jelzi, hogy a legtöbb elemző már a költségvetés benyújtásakor alacsonyabb, 3,5 százalék körüli GDPnövekedést tartott reálisnak, szemben a kormányprogrammal, ami 44,5 százalékos növekedést jósolt. Tehát a világgazdasági helyzet,
