Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 28 (168. szám) - A Magyar Távirati Iroda Rt. 2002. évi tevékenységéről szóló jelentés; az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Távirati Iroda Rt. 2002. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről; a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság 2002. évi tevékenységéről szóló beszá... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. PETŐ IVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
763 döntés a magyar parlament képviselői részéről, hogy nemzeti intézménynek tekintenek egy nemzeti hírügynökséget ennek minden következményével, nevezetesen azzal is, hogy ha a piaci viszonyok alapvetően megváltoznak, akkor másfajta finanszírozást tudnak kitalálni, i lletve másfajta finanszírozást vállalnak. Az én álláspontom szerint kell nemzeti hírügynökség, de ennek megvannak a maga konzekvenciái, ha úgy változnak meg a viszonyok, mint ahogy változtak. Ha már itt pénzügyi kérdésekről esett szó: kicsit olyan helyzetb en látom itt az MTIt ellenzéki képviselőtársaim kritikájának fényében, mint a szokványos eset, amit viccel is szoktak illusztrálni, hogy van sapka vagy nincs sapka rajta. Ha nem bocsát el embereket, akkor nem fogadja meg az Állami Számvevőszék bölcs tanác sait, és túlfoglalkoztatás van, ha elbocsát embereket, akkor bebizonyítja azt, hogy lám, lám milyen túlfoglalkoztatás volt, hiszen hetven embert el tudnak bocsátani, de egyúttal szemrehányást is kap, hogy hetven ember nélkül vajon hogyan tudja megoldani az t a problémát, amit a hetven emberrel, azt a munkát ki fogja elvégezni, amit eddig a hetven ember elvégzett. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy az MTIre vonatkozó törvény tételesen is előír bizonyos dolgokat. Például előírja, hogy közszolgálati feladataina k ellátása érdekében az ország minden megyéjére és a fővárosra kiterjedő belföldi hálózatot kell fenntartani. Nyilvánvaló, hogy ha elbocsátások vannak, akkor ennek a hálózatnak a szélessége vagy sűrűsége ritkul; egyébként erről is esett szó a bizottsági ül ésen. Az MTI múlt évben ingatlant adott el a beszámolási időszakban. Most ezt nem részletezve, a bizottsági ülésen tájékoztatást kaptunk arról, hogy ezt nem folyó kiadásokra fordította az MTI, tehát nem az életben maradáshoz használta föl, hanem olyan stra tégiai jellegű, illetve nélkülözhetetlen célok megvalósítására fordította, amely minden részvénytársaság, tehát magántulajdonú részvénytársaság esetében is elfogadható, pláne egy olyan ingatlan hasznosításánál, amire semmi szükség nincs, és azt gondolom, h ogy megítélhetően jó áron értékesítik. A törvényességre, jogi kérdésekre kitérve. Igyekeztem jelezni, hogy itt nem az MTI Részvénytársaságé a lecke, hanem a miénk. Valóban megoldatlan problémák látszanak az MTIben. Én abban nem egészen fogadom el a Számve vőszék álláspontját, amit évről évre hangoztat, hogy a közszolgálatiság nincs tételesen meghatározva. Nyilván nem mindenki lapozza föl ilyenkor a nemzetközi hírügynökségről szóló törvényt. Csak megjegyzem, hogy a nemzeti hírügynökségről szóló törvény 12 té telben sorolja föl, hogy hogyan is néz ki a közszolgálati feladat, mit kell közszolgálati feladatnak tekinteni; szerintem kimerítően, ugyanakkor egzakt módon sorolja fel a törvény. Az más kérdés, hogy más jogi körülmények tisztázatlanok. Valóban tisztázatl an a Tulajdonosi Tanácsadó Testület, illetve a felügyelőbizottság feladata, hatásköre, illetve egymáshoz való viszonya. (13.30) Részben tisztázatlan a menedzsment vezetéséhez való viszonya, részben tisztázatlan a tulajdonost képviselő tanácsadó testület Or szággyűléshez való viszonya is. Már a megnevezés maga is egy kicsit abszurd, hogy tulajdonos, de nem érdemben jeleníti meg a tulajdonost, csak bölcs tanácsokat ad, ha egyáltalán képes egységes álláspontot elfoglalni. Sok egyéb kérdés is tisztázatlan. Tiszt ázatlan, vagy legalábbis úgy tűnik az ÁSZ jelentéséből, az EUkonformitás ügye. Az MTI általam ismert véleménye is mérvadó ebben az ügyben. Az MTI úgy ítéli meg, és ez megint csak nem az MTI mint részvénytársaság ügye, hanem, ha tetszik, a parlamenté, hogy csak olyan ügyekben nem EUkonform az állami jellegű támogatás, amelyek a Magyarország és az Európai Unió tagállamai közötti kereskedelmet érintik. Tehát ha ilyen ügyekben kapna az MTI szabályozatlanul állami támogatást, vagy jobban mondva nem céltámogatá st, akkor lenne jogi probléma, egyébként itt jogi problémát nem látnak. De ez megint csak nem az MTI mint részvénytársaság problémája, hanem a magyar parlamentnek kellene megoldani ezt az ügyet, ha itt jogi gondot lát. Összefoglalóan tehát azt tudom mondan i, hogy azok a kifogások, amelyeket itt képviselőtársaim megfogalmaztak a maguk véleményének indoklásaként, vagy bizottsági ülésen hallottam, engem
