Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 28 (168. szám) - A Magyar Távirati Iroda Rt. 2002. évi tevékenységéről szóló jelentés; az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Távirati Iroda Rt. 2002. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről; a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság 2002. évi tevékenységéről szóló beszá... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. PETŐ IVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
762 Nem áll tehát szerintem az, amit itt valamelyik képviselőtársam mondott, hogy tanácstalanság mutatkozik a menedzsmentben, és mintha olyan hangulat lenne - bár ezt így tételesen nem mondták képviselőtársaim, csak jelezni kívánták , hogy vá lság van, és perspektívátlanság mutatkozik. Azt gondolom, hogy valóban két veszteséges évet tud maga mögött az MTI, valóban - és erről majd még ejtenék néhány szót - alapvetően megváltozott az elmúlt időszakban a helyzete, de van perspektívája, és van, ha tetszik, stratégiája a most következő időszak problémáinak megoldására. Azt mondtam, hogy képviselőtársaim úgy csinálnak, mintha nem hallottak volna bizonyos kérdésekre választ. Elhangzott a bizottsági ülésen - é n is innen ismerem , hogy természetesen nincs az MTInek abban az értelemben igazgatósága, hogy az MTI Részvénytársaság vezetője egyszer csak leül, és úgy gondolja, hogy az igazgatóságot bővíti, hanem igazgatók léteznek. Az MTI Részvénytársaság elnöke elm ondta a bizottsági ülésen, hogy az MTI mint speciális helyzetben lévő cég kénytelen tárgyalni partnerekkel - illetve nem kénytelen, hanem üzleti tevékenységet folytat, és természetes tevékenysége partnerekkel tárgyalni , ahol megköveteli a helyzet azt, ho gy igazgatók tárgyaljanak megfelelő vezetőkkel. Tehát az igazgatói cím, ha tetszik, a kereskedelmi tevékenység elengedhetetlen része. Azt a helyzetet is részletesen ecsetelte Vince úr bizottsági ülésen, hogy humánpolitikai igazgató nélkül ma elképzelhetetl en egy modern cég. Tehát a címek változása mögött ilyen helyzet tapasztalható. Azt is részletesen ismertette, hogy milyen jellegű juttatások, többletjuttatások járnak, illetve nem járnak az igazgatói címmel. A bizottsági ülésen ismertük meg azt, hogy az úg ynevezett kettős foglalkoztatottság vagy foglalkoztatás részben onnan származik, hogy bizonyos feladatokra az MTI szerződéseket köt emberekkel. Ha a szerződés véget ér, akkor a kettős foglalkoztatottság vagy egyfajta típusú foglalkoztatottság is automatiku san véget ér. Az is közismert, hogy bizonyos fajta munkavállalói jogviszony kialakítása mennyire nemcsak az MTIre jellemző, amit a Számvevőszék normatív szabályok alapján jogosan kritizál, de az élet ismeretében azt gondolom, hogy ilyen alapon a magyar ku lturális szféra számos intézményéről ugyanezt el lehetne mondani. A magyar parlament kormánypárti és ellenzéki képviselői bizonyos típusú foglalkoztatást egységesen hagytak jóvá, illetve ennek jogi lehetőségét hosszabbították meg, épp a realitások ismereté ben. Sok olyan elemet lehetne tehát felhozni, amelyekről a bizottsági üléseken részletes tájékoztatást kaptunk. Mint ismeretes, például az MTI hírcsomagokat árul. Nyilvánvaló, hogy egy kereskedelmi csatorna más típusú hírcsomagot vásárol, mint egy közszolg álati csatorna, tehát az árbeli összehasonlítás tartalmi összehasonlítás nélkül - hogy finoman fogalmazzak - nem szerencsés, vagy nem tűnik objektív megközelítésnek. Az MTI valóban veszteséges volt az elmúlt két évben, ami nyilvánvalóan nem szerencsés, bár a gazdasági életben, hogy úgy mondjam, szokványos dolog, hogy akár egy jól menő cég is veszteséges legyen. Nem akarom bagatellizálni a veszteségesség tényét, azonban világos az, hogy az MTI valóban új helyzetbe került az elmúlt években. Mindannyian tudjuk , hogy az internetes hozzáférés az információkhoz nemcsak intézmények tájékozódását, információszerzését, de magánszemélyek információszerzését is milyen alapvetően módosította. Azt is tudjuk - és úgy tűnt, ebben ellenzéki és kormánypárti képviselők között nincs véleménykülönbség , amit itt az elnök úr részletesen is kifejtett a beszámolójában, hogy a mai magyar kereskedelmi műsorszolgáltatás úgynevezett hírszolgáltatása nem igényli az MTI által szolgáltatott híreket, hiszen ezek az esetek többségében, épp en az ellenzék által is igen erőteljesen kritizált módon, nem közéleti híreket jelenítenek meg az esetek döntő részében, hanem bulvár jellegű híreket, amelyekhez az MTIre nincs túl nagy szükség. Tehát egészében véve azt kell mondanom, hogy az MTI valóban merőben új helyzethez kell hogy alkalmazkodjon, és kérdés az - én ebben nem érzem magam illetékesnek, hogy el tudjam dönteni , hogy ilyen megváltozott helyzetben olyan típusú nemzeti hírügynökség tude egyáltalán működni, mint amilyen korábban működött, i lletve olyan feltételekkel tude működni. Én mint parlamenti képviselő azt tudom mondani - és ez nem adott kormányok feladata, hanem, ha tetszik, a képviselők egészének feladata , hogy politikai jellegű döntés, vagy ha tetszik, kulturális jellegű
