Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 28 (168. szám) - A Magyar Távirati Iroda Rt. 2002. évi tevékenységéről szóló jelentés; az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Távirati Iroda Rt. 2002. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről; a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság 2002. évi tevékenységéről szóló beszá... - ELNÖK (Mandur László): - KISS ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
758 kiegészítésében említette, hogy néhány területen már elő reléptek ebben. Mindenesetre fölmerül a kérdés, hogy az MTI menedzsmentje megtette mindent azért, hogy ezen szerződések létrejöjjenek. A szerződéseknél maradva szintén érthetetlen és ellentmondásos számunkra, hogyan fizethet többet a közszolgálati televíz ió, tehát a Magyar Televízió a kereskedelmi csatornáknál. Mindenképpen érdekes, vagy esetleg úgy voltak vele, hogy az MTI úgyis könnyen kap állami, országgyűlési támogatást, és megpróbálnak egymáson segíteni, ahogy tudnak. Az Állami Számvevőszék jelentéséb en szervezeti és személyi kérdésekről is olvashattunk. Mindenképpen fontos megemlíteni azt, hogy a tartalomszolgáltatásban is vannak hiányosságok. Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy a híradások csúsznak bizonyos esetekben - nem mindig, csak bizonyos esetekb en. Nem biztos, hogy egy ilyen felfokozott piaci helyzetben, amikor a '90es évektől kezdve a sajtó valódi pluralizmusának vagyunk tanúi, a nemzeti távirati iroda egy fokozódó piaci helyzetben romló versenyképességet idéz azzal elő, hogy egyes híreket késő bb ad ki. A korszerűtlen hírcsomagokra már az előzőekben utaltam, ami szintén ebbe az irányba mutat: nem a versenyképességet növeli. Meg kell említeni azokat a szabályozatlanságokat, amelyekre a bizottsági ülésen az ÁSZ képviselője szóban is utalt, illetve amelyekkel a beszámolóban is találkozhattunk. Csupán néhány részlet ezekből: “A korábbi szabályozási és társasági gazdálkodási hiányosságok 2003ban megismétlődtek.” Ez egy átfogóbb jellegű megállapítás, de vannak konkrét meghatározások is. Például: “Az á llami támogatás átláthatóságának szükségességét évek óta szorgalmazzuk. Európai uniós csatlakozásunk időpontjától különösen időszerű és sürgető feladat a közösségi joggyakorlatnak megfelelő szabályozás annak érdekében, hogy az állami támogatás a jövőben is legitim cél maradhasson.” Még egy: “Nem készült el az állami támogatás társasági igénylésének, felhasználásának szabályozása.” Ez már elég komoly megállapítás, és hosszú távon semmiképpen sem halasztható, ez egy elvégzendő feladat. A sokat emlegetett MTI Netről is említést tesz az ÁSZ. Eszerint az MTI Rt. nemcsak kutatásfejlesztésre, tehát kifejezetten a meghatározott célra használta fel a 200 millió forintos állami támogatást. Ez sem követendő példa semmiképpen. Továbbá ellentmondásosnak ítéljük azt, hog y a 138 millió forintos tavalyi veszteség után ilyen súlyos gazdasági helyzetben miért kellett a Magyar Távirati Iroda létszámát növelni. Az ÁSZ a személyi ráfordításokat tartja a veszteséges gazdálkodás egyik legfontosabb okának. Mi is így látjuk ezt. Idé zném a számvevőszéki jelentést: “A személyi jellegű ráfordítások inflációt meghaladó, túlzott mértékű növekedése, konkrét feladatok meghatározása teljesítmény- és hatékonyságjavulás nélkül.” Szükségszerűen - ez is az anyagban szerepel később - elő kell hog y jöjjön a szubjektív megítélés. Hiszen ha nincsenek objektív mércék, nem tudjuk azt, hogy a dolgozók pontosan mi alapján végzik a munkát és hogyan értékelik őket. Ez mindenképpen szubjektív és nem túlságosan megbízható értékelést jelent. Az előző vezetés által 2002ben kidolgozott teljesítményértékelő rendszer - rövidítve: TÉR - bevezetését 2003ban elhalasztották. Miért? Végre egységes értékelést lehetett volna bevezetni az MTInél, mégsem vezették be. Nem értjük, tanácstalanok vagyunk. Külső vállalkozók vagy a megbízással is foglalkoztatottak, alkalmazottak részére juttatott díjazás szubjektív értékelésen alapul. Munkaidőnyilvántartás hiányában nem ellenőrizhető, hogy például a megbízással is foglalkoztatott alkalmazott munkaidőben vagy azon túl végzi el a rábízott feladatot. Növekedett az igazgatóság létszáma. Egy ilyen helyzetben, amikor láthatóan veszteséges a cég - 2003ról beszélünk természetesen , és nyilvánvalóan év közben is látható volt a gazdasági helyzet alakulása, miért kellett az igazgatóság létszámát növelni? Az elnök részben válaszolt ilyen irányú felvetéseinkre, meggyőző érveket azonban nem tudott felsorakoztatni. Hiszen tudjuk, egy igazgatóságnál különböző juttatások - telefon, adminisztrációs juttatások, iroda, mobiltelefon, autó – előfo rdulhatnak; nem hiszem, hogy egy ilyen súlyos gazdasági
