Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 28 (168. szám) - A Magyar Távirati Iroda Rt. 2002. évi tevékenységéről szóló jelentés; az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Távirati Iroda Rt. 2002. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről; a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság 2002. évi tevékenységéről szóló beszá... - ELNÖK (Mandur László): - KISS ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
757 amely, ahogy említettem, az Országgyűlés, a nemzet érdekeit képviseli a cégnél - nem fogadta el a beszámolót. Ezen véleménye k, jelentések olyan súlyú megállapításokat tartalmaznak, amelyeket a felelős parlamentnek nem szabad figyelmen kívül hagynia. A Számvevőszék, mint általában, most is igen alapos, komoly jelentést fogalmazott meg, amelyet részletekbe menő elemzéssel indokol t. A jelentés megemlíti, hogy az MTInél nem történtek meg az előző évi javaslatnak megfelelő változtatások sem. A korábbi évek kiegyensúlyozott gazdálkodását követően 2003ban rossz folyamat indult el az MTIben. A cég kirívóan magas, mintegy 138 millió f orintos veszteséget produkált; mindezt annak ellenére, és ezt az ÁSZ is megemlíti a jelentésében, hogy a belföldi értékesítés bevétele, illetve az állami költségvetésből juttatott támogatás is nőtt. Egészen pontosan 334 millió forinttal nőtt az állami támo gatás, amellyel az MTIt támogatta tavaly az Országgyűlés. A társaság csupán 2002ben produkált hasonló nagyságrendű veszteséget, amelyről hallhattunk már jó néhány gondolatot, de ez egy speciális helyzet volt, amire utaltam. Az MTI 2002. évi beszámolójába n is elhangzott, hogy a nemzeti hírügynökségről szóló törvény a parlament számára törvényhozási feladatot ír elő, amelyet a mai napig sem végeztünk el. A rendelkezés szerint ebben a törvényben kellene szabályozni az MTInek a mindenkori választások kapcsán felmerülő többletmunkáját, illetve annak költségeit, annak a finanszírozását. 2002ben, mint köztudott, választás volt, választások voltak, országgyűlési és helyhatósági választások voltak hazánkban, így részben érthető az akkori hiány. A tavalyi esztendő ben, mármint 2003ban viszont erről nem beszélhetünk, tudtommal és tudomásunk szerint nem volt választás Magyarországon, ilyen jellegű többletkiadás nem keletkezhetett a társaságnál. Ez figyelmeztető jel. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy nemcsak romlott az MTI gazdasági állapota, hanem ingatlaneladásokba is kezdett a cég. Az ingatlaneladás mindig megosztja a gazdasági élet szereplőit, illetve minden egyes embert, aki erről véleményt alkot, hiszen semmiképpen sem helyes egy vagyoneladás, egy vagyon felélés, valaki ezt a családi ezüst eladásaként szokta említeni, de semmiképpen sem tudjuk helyeselni ezt a helyzetet, hiszen ez messzemenő következtetéseket von le, illetve ebből lehet érezni, hogy az MTInél működő menedzsment nem ura a helyzetnek, nem é rzi a feladatok helyes irányát, nem látják, hogy a szervezetet, a Magyar Távirati Irodát milyen irányba kellene fejleszteni. Így természetesen az MTI a legegyszerűbbhöz nyúl, vagy állami támogatás formájában parlamenti többletjuttatást kér az Országgyűlést ől, vagy a vagyonfelélés, a vagyoneladás útjára lép. (13.00) (Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Nem tartom és nem tartjuk helyesnek, hiszen miután egyszer ennek a vagyonfelélésnek vége lesz, mert előbbutóbb nem le sz eladható vagyon, akkor mit fog tenni az rt.? Újabb parlamenti támogatásért fog folyamodni? A tendenciát nem tartjuk helyesnek, és nem tartjuk elfogadhatónak. Az előzőekből is látszik, hogy az MTI vezetése nem tud alkalmazkodni a megváltozott körülmények hez, elsősorban a médiapiaci körülményekhez. Ezt a tényt tovább rontja, hogy teljesen ellentmondásos döntések születnek. A társaság elnöke többször kijelentette, hogy nem sikerült megállapodni kereskedelmi csatornákkal vagy épp a Magyar Rádióval, pedig az MTI mindent elkövetett ezen megállapodások létrejöttéért. Természetesen nem voltunk jelen ezeken a megállapodásokon vagy tárgyalásokon, de azt azért mindenki tudja, hogy egy megállapodás kétoldalú, mindkét fél szándéka kell hozzá. Jelen esetben nézzük tisz tán a dolgokat! Az MTI kvázi eladóként lép föl, hiszen az MTI adja el a híreket és a különböző hírcsomagokat a kereskedelmi vagy éppen közszolgálati televízióknak, rádióknak; tehát az ő érdeke elsősorban, hogy ezek a megállapodások megvalósuljanak. Nem tud juk pontosan, hogy kinek a hibájából nem valósultak meg ezek a megállapodások, de tény, hogy nagyon sok megállapodást nem sikerült megkötni, bár az elnök úr a bizottság előtti beszámolójában, szóbeli
