Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 28 (168. szám) - A Magyar Távirati Iroda Rt. 2002. évi tevékenységéről szóló jelentés; az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Távirati Iroda Rt. 2002. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről; a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság 2002. évi tevékenységéről szóló beszá... - ELNÖK (Mandur László): - VINCE MÁTYÁS, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság elnöke, a napirendi pont előadója:
746 híreket sok médium szabad prédának tekinti, és jogsértő módon használja fel, magyarán nem fizet közlésükért annak, aki azt komoly munkaráfordítással előállította. Az internetnek van egy közvetett negatív hatása is a hírügynökségekre nézve, neveze tesen az, hogy a hagyományos médiumok, a hírügynökség előfizetői is nehéz pénzügyi helyzetbe kerültek az internet versenye és a változó olvasói szokások miatt. Így fizetőképességük drasztikusan visszaesett, és a végeredmény az, hogy lemondják az általuk dr ágának tartott hírügynökségi szolgáltatásokat. A hagyományos hírügynökségi modell válságának másik oka a már említett piaci trend, a megbízható, ellenőrzött információ leértékelődése, a komolynak mondható hírek piacának folyamatos szűkülése. Mindenütt előr etör a bulvár, a komolyabb lapok, rádiók, televíziók is bulvárosodnak, a hagyományos hírügynökségi témák háttérbe szorulnak a bulvárral és az új témákkal, például a valóságshowsztárok magánéletével és az azokkal kapcsolatos pletykákkal szemben. Továbbá sa jnos az informálás gyorsasága felértékelődött a megbízhatóság rovására, ami nem kedvez az adott esetben időigényes, ellenőrzési kötelezettségét mindig teljesítő, komoly hírügynökségnek. Van néhány speciális magyar piaci sajátosság is, amely az MTI helyzeté t nehezíti. A magyar médiapiac egésze, néhány kivételtől eltekintve, gazdaságilag nehéz helyzetben van, amit elsősorban a nemzetközi összehasonlításban alacsony hirdetési tarifák okoznak. Ennek következtében nincs kellő anyagi fedezet a minőségi külső hírs zolgáltatások igénybevételére sem. De továbbmehetek a speciális magyar okok ismertetésben. Például ide sorolnám a hazai közszolgálati médiumok alulfinanszírozottságát, az is ugyanoda vezet; noha igényük volna a minőségi hírszolgáltatásra, megroggyant gazda sági helyzetük vagy a minőségi hírekről való lemondásra, vagy az árcsökkenés iránti igény megfogalmazására kényszeríti őket. Az is tény, hogy a magyar médiapiacon folytatódik a koncentráció, ennek következtében csökken a potenciális MTIvevők száma, é s erősödik a vevők tárgyalási pozíciója. Továbbá a két országos kereskedelmi televíziós csatorna, kihasználva a közszolgálati műsorszolgáltatásukat is felügyelő ORTT engedékenységét, radikálisan csökkentette az MTIhírekre fordított költségvetését. Sajnála ttal állapítom meg - bár lehet velem vitatkozni, hogy igaze ez az állításom , hogy a magyar médiapiacon nincs valódi minőségverseny, még a legjelentősebb orgánumok is megengedhetik maguknak, hogy fontos eseményekről ne vagy csak komoly késéssel számoljan ak be, illetve szinte semmi konzekvenciája nincs annak, ha pontatlan, téves, megalapozatlan információkat szállítanak közönségüknek. Nem akarok tovább panaszkodni, hiszen mindaz, amit az előzőekben felsoroltam, az MTI Rt. mint vállalat számára szikár piaci tény, amelyhez alkalmazkodnia kell. Magyarán, ha a megváltozott körülmények között egy hagyományos hírügynökség talpon akar maradni, változtatnia kell. És most térnék rá konkrétan a két évre, 2002re és 2003ra, amelyekre vonatkozóan az összes főbb számró l, trendről hű képet adnak az MTI önök előtt lévő éves jelentései, illetve az Állami Számvevőszéknek cégünk gazdálkodásának ellenőrzéséről szóló jelentései. A 2002es évet tekintve sajátos helyzetben vagyok, hiszen egy olyan év munkájáról kell számot adnom , amelynek során csak egy hónapot töltöttem a cég élén. Ezért csak néhány megállapításra szorítkoznék. A korábbi időszakok szolidan jövedelmező gazdálkodása után az MTI Rt. 2002ben veszteségessé vált. A veszteség kialakulásában szerepet játszott a költség vetési támogatás valorizációjának elmaradása, a választási céltámogatás elmaradása, és az, hogy a kiadások a bevételeknél jóval dinamikusabban emelkedtek. Ez utóbbi tény okát abban látom, hogy 2002ben elmaradtak a takarékos gazdálkodás megvalósítását célz ó vezetői intézkedések. S hogy miért, annak nyilván több oka volt. De egyet azért valószínűsítek anélkül, hogy pszichologizálnék: az előző elnök megbízatásának ez volt az utolsó éve, az újraválasztás esélyével. Egy ilyen helyzetben egy vezető nem szívesen tesz radikális költségcsökkentő lépéseket. (12.10)
