Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 28 (168. szám) - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A lakásszövetkezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
726 ad az esetleges egyetértésre, amit itt hallottunk, az, hogy a gazdasági bizottság egyhangúlag ajánlotta a tisztelt Ház figyelmébe és általános vitára ezt a törvényjava slatot. Meggyőződésem, hogy mindannyiunkat az a felelősség vezet, hogy a lakásszövetkezetek számára - mint ahogy már mondtam - egy jó törvényt alkossunk. Én ezt szeretném, és ebben a reményben köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (d r. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úrnak, aki a Fidesz képviselőcsoportja nevében kíván felszólalni. (10.20) DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnö k Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Alig egy éve tárgyaltunk a társasházi törvényről, emlékezetem szerint december 8án szavaztunk róla. Az általános vita során az előző napokban, hetekben többen megfogalmazták azt, hogy a társasházi törvény egy egészen spec iális társadalmi viszonyt rendez, mégpedig azért, mert igaz, hogy alapvetően a tulajdonjogokkal, tulajdonviszonyokkal foglalkozik, mégis számtalan szociális kérdést is felölel. A most előttünk lévő, lakásszövetkezetekről szóló törvény ugyanilyen, tehát tul ajdonviszonyokkal is foglalkozik, de nagyon sok szociális elemet is magába foglal, talán még többet, mint a társasházi törvény. De igen sok közös vonása van, amint azt hallottuk az expozéban is és az előttem felszólalóktól is, a társasháznak és a lakásszöv etkezetnek. Úgy az expozéban, mint az előttem elhangzott vezérszónoklatban nagyon sokat hallottunk a lakástámogatásról, amiről egy árva szó nincs az előttünk lévő törvényjavaslatban. De erről valóban lehet beszélni, hiszen azért volt az igényünk tavaly az, amikor a társasházi törvényről beszéltünk, hogy talán jó lenne együttesen, szinte egyszerre beterjeszteni a társasházakról szóló törvényt, a lakásszövetkezetekről szóló törvényt, és a lakástámogatásról is akkor beszéljünk, mert akkor lehet az egészet együ ttesen áttekinteni, hiszen valóban összefüggő dolgokról van szó. Van persze különbség is a társasház és a lakásszövetkezetek között, erről is hallottunk már, de ki kell emelni ténylegesen: az az óriási különbség a kettő között, hogy bár a lakások személyi tulajdonban vannak, de a társasháznál a felmenő falak, a közös helyiségek, egyebek közös tulajdonban vannak, a polgári törvénykönyvnek bizonyos közös tulajdonra vonatkozó szabályai is vonatkoznak rá és a társasházi törvény idevonatkozó szakaszai. A közös t ulajdon mindig különböző problematikákat vet fel, elég nehéz egy közös tulajdont kezelni. A lakásszövetkezeteknél ez már nem így van, bár ott is vannak, vagy zömében olyanok vannak jelenleg, ahol a lakások személyi tulajdonban vannak, ám ami a társasháznál közös tulajdonban van, az ott a szövetkezet tulajdonában van. Jogi személy a szövetkezet, és vagyont szerezhet; vannak olyan esetek is, ahol maga a lakás is a szövetkezet tulajdonában van. Az előttünk lévő tervezet végül is szintén efelé biztat, hogy ilye n is lehetséges. Közös vonása még az is a lakásszövetkezetnek és a társasházaknak, hogy voltaképpen mindegyiket a pénztelenség szülte, vagyis olyan lakásra vágyók álltak össze önkéntes társulással vagy állami segítséggel, akiknek önálló lakásra vagy házra pénzük nem volt. Ez is egy közös vonás. Tehát a rászorultság, a pénztelenség, lehet azt is mondani: a szegénység. A parlamenti könyvtár új szolgáltatásának köszönhetően rendelkezésünkre áll egy anyag, amely végigfut a lakásszövetkezetek történetén. Nagyon érdekes, hogy bár tudjuk, hogy Magyarországon 1924es a társasházakról szóló törvény, és azt is tudjuk, hogy az első világháború után alakultak ezek ki, pontosan abból eredően, hogy Trianon után nagyon sok honpolgár vált hajléktalanná, és megfelelő lakásra volt szükségük, így keletkeztek aztán a különböző társasházak a nagyvárosokban; de ebből az összeállításból, amit a parlamenti könyvtár dolgozói állítottak össze, kiderül, hogy a lakásszövetkezetek sokkal régebbi múltra tekintenek vissza egész Európában. Tulajdonképpen már az 1800as években is megjelennek ezek, mégpedig a nyomor és a szegénység enyhítése érdekében.
