Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 6 (161. szám) - Dr. Pap János (Fidesz) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “Hal volt, hal nincs” címmel - ELNÖK (Mandur László): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
73 versenyszférában ugyanis a jogszabály alapján mód van a számla alapján a teljes étkezési költség adó mentes megtérítésére, és választható átalány kifizetése is. A napidíjra vonatkozó kormányrendelet ezen átalánynak csak a munkavállalót garantáltan megillető, minimális összegét határozza meg, ez a 110 forint. A jogszabály a munkáltató döntésére, illetve a kollektív szerződésre bízza, hogy az adott vállalkozás költségviselő képességétől is függően fizete ennél magasabb összeget. A köztisztviselőkre vonatkozó szabályozás szerint viszont nincs választási lehetőség az étkezési költségek megtérítésének módja és összege tekintetében. A köztisztviselői törvény nem teszi lehetővé az étkezési költség számla ellenében történő teljes összegű elszámolását, és nem teszi lehetővé a törvényben rögzített összegnél magasabb napidíj kifizetését sem, még a személyi jövedelema dó esetleges megfizetése mellett sem. Mindezek alapján úgy ítélem meg, hogy a két szabályozás közötti rendszerbeli különbségből és az ehhez kapcsolódó adózásbeli különbségből nem következik, hogy az eltérések társadalmi igazságtalanságot hordoznának magukb an. Köszönöm a figyelmet. Dr. Pap János (Fidesz) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “Hal volt, hal nincs” címmel ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Pap János, a Fides z képviselője, kérdést kíván feltenni a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek: “Hal volt, hal nincs” címmel. Képviselő úr, öné a szó. DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Augusztus 17én, He gyeshalom mellett, Márialiget közelében leengedték a felduzzasztott vizet a Lajta folyóból, és természetesen a víz kiszaladt, s vele együtt eltűntek a halak is. Így veszélybe sodorták a Lajta alsóbb szakaszát is és annak életközösségét, elsősorban a halaka t, valamint az ott található Stettnitó életközösségét. Tudomásom szerint ezt engedély nélkül végezték, és üzemelési szabályzat sem ad erre lehetőséget. Azt mondták a szakemberek, hogy ez a tevékenység, már az egynapi víztelenség is milliós károkat okozott , és ha ez több napig tart, akkor akár százmillió forintos kár is lehet. Sajnálatos módon a tulajdonos, aki leengedte a vizet engedély nélkül, erre az időre nem akar, nem tud, vagy ki tudja, miért, de nem képes az eredeti állapotot fenntartani. Ez a felelő tlen és illegális tett több mint 2 ezer természetet szerető és azért aktív munkát vállaló sporthorgász 1015 éves munkáját tette tönkre, nullázta le. A 48 órás vízhiány is maradandó károkat eredményez, nem beszélve arról - ahogy az előbb említettem , hogy ha ez tíz napnál tovább tart, milyen károkat okoz. Tisztelt Államtitkár úr! Engedje meg, hogy a következő kérdéseket tegyem fel önnek. Hogyan fordulhatott elő ilyen durva beavatkozás a természetbe? Kérteke és mikor engedélyt a víz leeresztésére? Adotte a hatóság engedélyt, ha igen, mikor és milyen feltételekkel? Amennyiben nem volt engedélye a tulajdonosnak - tudomásom szerint nem volt , mekkora büntetésre számíthat? Hogyan kívánják megoldani a károk helyreállítását, a horgászok és halászok veszteségét megtéríteni? Mit tesznek önök azért, hogy a jövőben ilyen és ehhez hasonló eset ne forduljon elő? Tisztelt Államtitkár Úr! Árulja el nekem, milyen érdekünk fűződik ahhoz, mi a hasznunk abból, hogy egy osztrák vállalkozó törpe erőművet üzemeltet ezen a hely en, vagy még ki tudja, hogy az engedélyek alapján hol. Várom megtisztelő válaszát.
