Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 6 (161. szám) - Erdős Norbert (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “A belföldi kiküldetésben lévők napidíjáról” címmel - ELNÖK (Mandur László): - ERDŐS NORBERT (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
72 Erd ős Norbert (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “A belföldi kiküldetésben lévők napidíjáról” címmel ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Erdős Norbert, a Fidesz képviselője, kérdést nyújtott be a pénzügyminiszternek: “A belföldi kiküldetésben lévők napidíjáról” címmel. A kérdésre a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi államtitkár úr fog válaszolni. A képviselő urat illeti a szó. Parancsol jon! ERDŐS NORBERT (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A belföldi kiküldetésben lévőknek fizetendő napidíjak esetében jelentkező eltérés a köztisztviselők és a magángazdaságban foglalkoztatott munkavállalók között sé rti a társadalom igazságérzetét. Az utóbbiaknak fizethető átalánydíj nagyságát a 71/1991. számú kormányrendelettel módosított 23/1989. számú minisztertanácsi rendelet szabja meg, ahogy az évszámokból kiderül, másfél évtized óta változatlanul 110 forintban. A köztisztviselőknek járó összeget az 1992. évi XXIII. törvény, illetve az ennek végrehajtásáról szóló kormányrendelet határozza meg, mégpedig az illetményalap egy napra eső összegének 25 százalékában. Könnyű kiszámolni, hogy itt sokszoros különbség van a z állami alkalmazottak javára. Természetesen a fent idézett rendelet lehetőséget biztosít a számlával igazolt tényleges költségek elszámolására, valamint a munka törvénykönyvének 13. §a módot ad arra, hogy a 110 forintnál magasabb összeget állapítsanak me g és fizessenek ki a munkavállaló számára. (Dr. Világosi Gábort a jegyzői székben Podolák György váltja fel.) (17.20) Az adóköteles jövedelembe viszont csak a 110 forint nem számít be, az ezen felüli összeg már adóköteles, szemben a köztisztviselői kar tag jainak juttatható magasabb összeggel, ami rendkívül méltánytalan megkülönböztetés. Eltérés tehát az adózás módjában van. Az igazságos rendszer bevezetése pedig egyfajta adócsökkentést jelentene. Tisztelt Államtitkár Úr! Lehetségesnek tartjae a reálszféráb an fizethető napidíjak feltételeinek összehangolását a közszféráéval, és ha igen, mikor kíván erről intézkedni, illetve láte módot arra, hogy a társadalmi igazságosság elve ebben az esetben is érvényesülhessen? Tisztelettel várom válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Csizmár Gábor államtitkár úrnak. Parancsoljon! CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képvis elő úr! A belföldi kiküldetés és az annak részét képező napidíj szabályozása alapvetően munkajogi szabály. A verseny- és a költségvetési szférában érvényesülő, alapvetően eltérő szabályozás alapján a vonatkozó munkajogi törvények számos tekintetben különbö ző rendelkezéseket tartalmaznak. Így eltérések mutatkoznak a köztisztviselők és a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók belföldi kiküldetési szabályaiban is, de több más szabályban is. A napidíj egyfajta költségtérítés, mégpedig a kiküldeté sben lévő munkavállaló élelmezéssel kapcsolatban felmerülő többletköltségeinek átalány jellegű ellentételezését szolgálja. Félrevezető annak alapján megítélni a munkavállalók helyzetét, hogy a versenyszférában 110 forint a napidíj adómentes összeghatára, m íg a köztisztviselőknél a napidíj az illetményalap egy napra eső összegének 25 százaléka, jelenleg 390 forint/nap. Az eltérés nem az adózás módjában van. A
