Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 27 (167. szám) - Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz) - a külügyminiszterhez - “Alkalmasnak érzi-e magát ön arra, hogy az Európai Bizottság Magyarország által delegált tagja legyen?” címmel - BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Mandur László): - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár:
650 BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Lehetne a kérdésére egy rövid mondatban válaszolni, sőt egy rövid szóban: igen. De miután ön föltett még kiegészítő kérdéseket is, ezért ezeket is meg kívánom válaszolni. Nem kellene belekeverni az alkotmá nyt ebbe az ügybe, mert bár kétségtelen, Magyarországon az alkotmány sok mindent előír, in concreto azt nem írja elő, hogy kinek hogyan kell megjelennie az európai integrációs bizottság ülésén, és egyébként azt sem írja elő, hogy a kormány és a parlament e gyüttműködése során mit jelent az a szó, amit ön úgy fogalmazott, hogy napi rendszerességgel. Hozzá kell tennem, ezt nemhogy az alkotmány nem írja elő, de még a jelzett törvény sem, amit ön volt hivatva idézni. Nem szerepel a törvényben az, hogy napi rends zerességgel. Olyan rendszerességgel látja el a parlamentet információval, amilyen rendszerességgel ezek az információk a törvényben foglalt módon, a parlament kompetenciájába tartozóan átküldendők a Külügyminisztériumból. Nem kívánja ezt senki elszabotálni . Hozzá kell tennem: az intézményes tájékoztatás a törvényben foglaltak szerint működik, nem pedig úgy, ahogyan egyesek sajátosan értelmezik a törvényt. Azt azonban nem szeretném elhallgatni, hogy sajátságos jogértelmezésre vall az a felfogás, hogy ha a tö rvény azt írja elő - márpedig azt írja elő , hogy meghallgathatja a miniszter urat a bizottság, akkor ezt kötelezettségként fogja fel. Ez egy lehetőség, nem kötelezettség, de Kovács László nem kíván kibújni a lehetőség alól, és értesítette a bizottság eln ökségét, ahogyan ön is említette, szeptember 30át követően kíván megjelenni a bizottság előtt, még november 1je, a végleges mandátumának elnyerése előtt. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Viszont válaszra megadom a szót a képviselő úrnak. DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz) : Tisztelt Államtitkár Úr! Meghallgatás és meghallgatás között nagy különbség van, már ami az időintervallumot jelenti. Maga az a tény, hogy a Magyar Országgyűlés integrációs bizottsága Kovács Lászlót mint biztosjelöltet még az európai parlamenti meghallgatása, mondhatni, kinevezése előtt szerette volna meghallgatni, két fontos üzenetet tartalmazott volna. Az egyik, hogy a választópolgárok érezzék a választott képviselőjükön keresztül, a kik történetesen az integrációs bizottságban ülnek, van és lehet beleszólásuk az európai ügyekbe. Államtitkár Úr! Látván Kovács László úr magatartását, ne csodálkozzon azon a magatartáson, amit a magyar állampolgárok tanúsítanak például az európai parlamen ti választások alatt, hogy elfordulnak az uniós ügyektől, mondván, úgyis minden a fejünk felett történik, akkor mi beleszólásunk lehet. A másik dolog pedig: az európai közvélemény is láthatta volna, hogy Magyarországon jól működik a parlamenti demokrácia. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Államtitkár úr, viszontválaszra öné a szó. BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nagy baj van, ha ön úgy értel mez egy jogszabályt, hogy közben nem érti. A jogszabályban, amely kötelezi a kormányt az Országgyűléssel való együttműködésre, az van benne - ismétlem önnek , hogy meghallgathatja az európai uniós biztosi pozícióra jelölt magyar jelöltet.
