Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentésének együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
531 2003ban 12 módosításra került sor, és ez a 12 módosítás mind azt célozta, hogy a kormány mozgástere költségveté si vonatkozásban egyre nőjön. Ha jól emlékszem, az Antallkormány idején és az azt követő időszakokban sokkal kisebb volt a sarokszámoktól való eltérések lehetősége, sokkal kisebb eltérések esetén már rá volt kényszerítve a kormány arra, hogy pótköltségvet ést terjesszen be, és a parlament hatáskörét meghagyva a parlamentre bízta ezeket a döntéseket. Ha a kormány valóban komolyan gondolja azt a szándékát, hogy az eredeti állapotokat legalábbis megpróbálja visszaállítani, akkor ezt a Magyar Demokrata Fórum fe ltétlenül támogatni fogja. Nagyon fontos egy költségvetés elkészítésénél az átgondolt tervezés, a gazdasági folyamatok és az összefüggések figyelembevétele és hogy érvényesüle a becsléseknél az óvatosság elve. Ennek hiányát az Állami Számvevőszék elnöke r endszeresen kiemeli a költségvetési törvényjavaslatok véleményezése során, mondván, hogy nem szabad ilyenkor a várható legjobb lehetőségekre építeni, figyelmen kívül hagyva a rosszabb szcenáriók lehetőségét, és tapasztalataink szerint az elmúlt három évben , így 2003ban is mindig a lényegesen rosszabb változatok következtek be. A Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint a kormány a költségvetési sarokszámok meghatározásánál, az egyes bevételi számok túlbecslésénél, a kiadási előirányzatok alultervezésénél n em óvatlan, hanem populista. Ezeket a költségvetési terveket nem a reális jövő megalapozásának dokumentálására használják fel, hanem propaganda- vagy divatos “hánglis” kifejezéssel PRcélokat követ, kihasználva ezzel az őszi parlamenti ülésszakban a költsé gvetési időszakot körülvevő nagy nyilvánosságot. A 2002es, a 2003as és a folyó év tapasztalatai azt mutatják, hogy a kormány Magyarország lehetőségeit és gazdasági összefüggéseit konzekvensen nem veszi figyelembe. A bajok gyökere tehát a tervezés hiányos ságaiban keresendő, a realitásokra épülő aktív gazdaságpolitika elhanyagolása mellett. Nem működik megfelelően az államháztartás információs rendszere. Ez különösen problematikus az APEHnél, a vámhatóságnál, és gondok vannak ezzel különböző fejezeteknél i s. Ennek hiánya nehezíti az államháztartás területén folyó munkát, tervezést és értékelést. Problémát okoz, hogy az államháztartás szabályozásában az ÁSZ rendszeres figyelemfelhívása ellenére továbbra is hézagok vannak, komoly gondok találhatók a meglévő s zabályok betartása terén, és a belső pénzügyi ellenőrző rendszer sem működik az elvárható színvonalon, ennek kiépítettsége nem kielégítő. A vezetői felkészületlenség mellett ez utóbbi vezet arra, hogy jogszabályt sértő gazdálkodási megoldások alakulhattak ki és működhettek az államháztartás viszonylag sok területén. Mindezek előrebocsátása után tekintsük át, hogyan is jellemezhető az MSZPSZDSZkormány gazdaságpolitikája a 2003. esztendőben, melyek ennek következményei az országra, a makrogazdaságra nézve. Az eredendő bűnt a kormány 2002 nyarán követte el, amikor az önkormányzati választások megnyerése érdekében fedezet nélküli, úgynevezett száznapos programot szavaztatott meg. Megszavazta annak ellenére, hogy nyilvánvalóan kiigazításra lett volna szükség, m ert az azt megelőző év anticiklusos, belső fogyasztás által vezérelt gazdaságpolitikája kisebb egyensúlyi zavarokra vezetett. Nem tekintette át a nemzetgazdaság tényleges helyzetét és az ebből levezethető lehetőségeket, magyarán szólva, elmulasztotta a pót költségvetés beterjesztését a Háznak, ami talán kijózanodáshoz vezetett volna. A jóléti programcsomag egyetlen elemét sem kifogásolta a Magyar Demokrata Fórum, de látva ennek számos negatív következményét a jövőre nézve, nem szavazta meg. Elvszerűen cselek edett, leküzdötte a populizmus kísértését, ami ilyen törvényjavaslatok elfogadása idején mindig fennáll. Figyelmeztette a kormányt, hogy ez a megalapozatlan költekezés évekre beszűkíti a kormány gazdaságpolitikai mozgásterét, sodródó gazdaságpolitikát, sod ródó kormányzást eredményez. Ez a megállapítás igaznak bizonyult, hiszen ugyanezt a sodródást tapasztaljuk még most, a 2005. évi költségvetés készítése során is. Meglepődtünk és meglepve tapasztaltuk, hogy a rossz költségvetési változást a Fidesz is megsza vazta, és így felelősséget vállalt a jelenlegi rossz makrogazdasági helyzet kialakulásában.
