Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentésének együttes általános vitája - BOLDVAI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
521 mennyiségi és árnövekedése, valamint a fogyasztási cikkek, különösen a személygépkocsi és a gyógyszerek importja mellett egyre inkább a beruházá si és termelési célú gépimport növekedése volt a meghatározó. A 2003. évben az inflációs folyamatok fő vonalaiban teljesültek, sőt az éves átlagos infláció a jelzett mértéknél is kedvezőbben alakult, 4,7 százalék lett. Tisztelt Ház! A 2003. év trendforduló volt a gazdaság versenyképessége szempontjából. Míg a 20012002. években drasztikus ár- és költségalapú versenyképességromlás következett be, a forint nominális felértékelődése és a mérsékelt termelékenységnövekedéshez képest számottevően gyorsabb béreme lkedés következtében, addig 2003 második félévétől a romlás megállt. 2003ban a fogyasztói árindex alapon és a feldolgozóipari belföldi értékesítési árindex alapon mért reálárfolyamindexek éves átlagban már csak körülbelül 1 százalékos reálfelértékelődést jeleztek. Meghatározóan fontos ugyanakkor, hogy a 2002. év végéhez képest már az év első öt hónapjában sem tapasztalható romlás. Júniustól pedig a nominális árfolyam gyengülésének hatására jelentős tendenciaváltás, versenyképességjavulás indult. Összessé gében megállapítható, hogy a tavalyi év kedvező makrogazdasági folyamatokat indukált, melynek eredményei 2004. évben tovább éreztetik hatásukat. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a költségvetéspolitikáról szóljak nagyon röviden. A 2003. év költség vetésében az állam által finanszírozott feladatok felülvizsgálatára alapozva minden területen érvényesülnie kellett a közpénzekkel való takarékos, a pazarlást és a párhuzamosságot kiküszöbölő gazdálkodásnak, mert a relatíve szűkülő állami bevételek mellett az elvégzendő feladatok feltételei csak ilyen lépéssorozattal biztosíthatók. A kormány programja alapján a költségvetéspolitika kiemelt területeit a 2003. évben a gyermekes családok támogatásának erősítése, a kis- és középvállalkozások versenyképességéne k javítása, az otthonteremtés, az agrár- és vidékfejlesztés gyorsítása, továbbá az EUintegrációra való felkészülés jellemezte. E céloknak is megfelelően azonban továbbra is középpontban maradt az államháztartási egyensúly további javításának követelménye. A 2003. évben az éves költségvetésben elfogadott módon, a jogszabályoknak megfelelően emelkedtek a szociális juttatások, a nyugdíjak, több támogatást kaptak a mezőgazdasági termelők, és nőtt az önkormányzatok támogatása is. Az államháztartási hiány a GDP arányában 2003ban 5,9 százalékra teljesült, mely jóval kedvezőbb az előző évinél, azonban meghaladja a költségvetési törvényben elfogadott mértéket. Az adóbevételek az év közben felfelé módosított prognózisoktól elmaradtak ugyan, de az eredeti költségveté si előirányzatok összességében túlteljesültek. A jövedelemcentralizáció aránya a GDP 41 százalékában teljesült. Az államháztartás kiadásai a GDPhez viszonyítva a bevételeknél dinamikusabban növekedtek, és a GDP 46,9 százalékát tették ki. A megelőző két év vel ellentétben viszont 2003ban a többletkiadásokat nem a kormány évközi döntései, hanem a piaci folyamatok okozták. A legnagyobb kiadásnövekedés a lakástámogatásoknál jelentkezett, ezek közül is főként a jelzálog típusú hiteleknek a tervezés időszakában nem várt mértékű, 2003ban ugrásszerű megnövekedéséhez kapcsolódó kamattámogatása növekedett a legdinamikusabban. A kormány 2003 júniusában hozott szigorító intézkedései jószerint ehhez a jogcímhez kapcsolódtak, ennek ellenére a lakáshitelek erőteljes bővü lése a második félévben is folytatódott. A költségvetésre nehezedő terheket tovább növelte a kamatok év végi emelkedése, így elkerülhetetlen volt a lakástámogatási rendszer tavaly decemberi újabb módosítása. Előre nem tervezhető kötelezettsé gek is növelték a költségvetés kiadási oldalát, ilyen volt például a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján a kismamák jövedelempótlékának kifizetése. Tisztelt Országgyűlés! 2003ban növekedtek az államadósság kezelésével kapcsolatos kiadások az előző évihez k épest. Ezek egyrészt a 2002. év végi egyszeri adósságátváltások következtében
