Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentésének együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DOMOKOS LÁSZLÓ, az összefoglalt kisebbségi vélemények ismertetője:
517 keretek lazításának következménye. Tudniillik, ha ez a költségvetési hiány, amelyben 5 százalékponttal el lehet térni az előre megadott költségvetési hiánytól, ez 1247 milliárd forin t hiány elérésére adott volna módot. Tehát nyugodtan lehet mondani, hogy az MSZPSZDSZkormány a törvényesség keretei között, de azt nagymértékben cinikusan kikerülve, a pótköltségvetés intézményét, ad acta a parlamenten kívül helyezte gyakorlatilag. Magya rul, nem teremtette meg azt a kényszert, hogy a magyar költségvetésben a kormányzat betartsa azt a törvényi kötelezettségét, amellyel a számok tekintetében - hosszú hetek, hónapok vitája keretében - kialakulnak a költségvetés bevételi és kiadási előirányza tai, illetve hiányszámai. Sajnos, azt kell mondani, hogy ráadásul a 2003at megelőző időszakhoz képest, különösen 199920002001hez képest, amikor állandóan a költségvetési többletek elköltése körül forogtak az MSZP és az SZDSZ kérdései, és folytak a táma dásai, 2003ban bizony eljutottunk odáig, hogy a költségvetési hiány felosztásának újabb és újabb drámai történeteiről kell beszélnünk, amelyek jellemzően mindenkor a szocialista kormányzás éveire voltak jellemzőek, hiszen a '98at megelőző évek is erről s zóltak. Most, 2004ben, amikor ezt nézzük, mégiscsak szívesebben lehetne vállalni azt a valójában talán nehezebbnek látszó, de a gazdaság szempontjából mindenképpen előnyösebb helyzetet, amikor a költségvetés többletei felosztásáról beszélünk, hogy mire is kellene költeni még, a nyugdíjasokra, a gyógyszerkassza feltöltésére, vagy éppen valamilyen programra, a turizmushoz vagy más beruházásokhoz kapcsolódó állami támogatások növelésére vagy esetleg adócsökkentésre is - ha ez a vita folyhatna. Sajnos, nem tud erről folyni ez a vita; arról tud folyni, ami aztán 2004ben, a 2003. év kapcsán - amikor a zárszámadás ugyan még nem volt meg, de az éven túl voltunk - bizony a 2004. évre vonatkozó adótörvények vitájában jelent meg. Ezek az adótörvények viszont azt muta tták, hogy további jelentős adóemeléssel kellett korrigálni a 2003. év sikertelen, elhibázott államháztartási és költségvetési számait. Továbbhaladva a bevételi oldalon: ha az APEH és a vám- és pénzügyőrség adók és vámok esetében beszedett bevételeit vessz ük számba, ami egyébként a bevételek 80 százalékát jelenti, az Állami Számvevőszék azon előzetes véleménye, ami a 2003. évi költségvetésről szólt - jelentős kockázatokkal , és egyes adónemekben - így a társasági adó és a bányajáradék, a pénzintézeti társa sági adó esetében - megalapozottságra mutatott rá: jelezte azt, hogy a bevételi oldalon jelentős eltérések lehetnek a tervezetthez képest. Azt kell mondani, hogy utólag, és ezért is fontos a Számvevőszék szerepe ebben a folyamatban, igaznak és helytállónak bizonyultak a Számvevőszék akkori jelzései. Külön kérdéskörként merül fel, ami, azt gondolom, elég súlyos két irányban is, az, ami a Pénzügyminisztérium kapcsán leírásra került a jelentésben, hogy a Pénzügyminisztérium jóváhagyásával a finanszírozási terv et a 2003. évben négy alkalommal módosították, és ez a finanszírozási terv a pénzügyminiszter jóváhagyásával - egy esetben , öt hónappal a módosítás után történt meg, erre a Számvevőszék elnöke külön is kitért. Nem kell mondani, hogy ezen időszak alatt gy akorlatilag nem volt aktuális finanszírozási terv a magyar államháztartásban, amely a bizonytalanságnak fontos tényezője, szereplője volt, így gyakorlatilag kontrollálatlan folyamatok zajlódhattak le. Nehéz összevetni, hogy tulajdonképpen hogyan is kellett volna történnie, hiszen nem volt semmilyen terv. Ha megnézzük - és ezt szintén olvashatjuk a számvevőszéki véleményben is , a költségvetés adó- és vámhátralékra vonatkozó követelésállományáról nem számolt be. De ha továbbvesszük, még egy nagyon fontos ké rdés jelenik meg, amely a központi költségvetés egyes közvetlen kiadásainál jelentős túllépés - 96 milliárd forint mutatkozott az előirányzatmódosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatoknál, ami hozzájárult a költségvetési hiány előirányzatot me ghaladó növekedéséhez. Külön érdemes megnézni, kicsit most már a fejezeti kérdésekre is rátérve, évek óta jelentős problémát jelent - és a 2003. évben is ezen nyomok erősödése jelenik meg , hogy a mezőgazdasági
