Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentésének együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DOMOKOS LÁSZLÓ, az összefoglalt kisebbségi vélemények ismertetője:
516 folyamataira is, amelyekre sokféle érv el szokott hangozni, de összességében a 2003. költségvetési év ennek lenyomatait egyértelműen jelzi. (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ha a gazdasági ten denciákat nézzük, akkor a magyar gazdaság, a magyar költségvetés, a magyar államháztartás 2003ban túllépte a lehetőségeit, túllépett annak reális, vállalható keretein. A magyar gazdaság olyan pozícióba került, ahol egyrészt teljes mértékben eltűntek a lak ossági megtakarítások - még a 9 százalékos reálbérnövekedés ellenére is , valamint a magyar gazdaság és a magyar államháztartás, a központi költségvetés teljes egészében fölszívta azokat a külföldi megtakarításokat, amelyeket jobb esetben vállalati beruh ázásokra szoktunk fordítani. A vállalati pozíciókban a szokásos beruházási és felhalmozási pozíció helyett megtakarító pozíció alakult ki. Ez bizony jelentős fordulat, jelentős változás a 2002. évi és az azt megelőző évek folyamataihoz képest, tehát valóba n gazdaságpolitikai fordulat történt a magyar gazdaságban, amelynek fontos jellemzője volt 2003ban az a bérnövekedés, amely a termelékenységgel és a hatékonysággal semmilyen mértékben nem tartott lépést, azt nagymértékben meghaladta. A magyar gazdaság enn ek következtében olyan pályára került, amely ma már kimondhatóan - és ki is mondják szakértők és kormánypárti, ellenzéki képviselők is - ikerdeficittel, a külső és belső pénzügyi helyzet megromlásával járt együtt. Hogy mennyiben drámai, mennyire jelentős é s mennyire kicsi, ebben vannak igazából a viták, de a tényben egyetértés van. A kormány ezen keretek között folyamatos defenzív, hátráló stratégiát követett, amely igyekezett óvatosan hozzáigazítani a hiteltelen és valótlan számokat a valós élethez. Hiszen ha csak a költségvetés hiányát tekintjük, 4,5 százalékkal kezdtük 2002 végén, amikor elfogadtuk a költségvetés tervszámait. Ezt követően a hiányprognózis már 2003 elejére 4,8 százalék lett, októbernovemberben a Pénzügyminisztérium már 4,9 százalékkal szá molt év végére; decemberben 5,2 százalék volt. Az akkori pénzügyminiszter úr bukásának egyik oka talán éppen ez a szakmai hiba volt, amikor decemberről januárra - néhány napon belül - kiderült, hogy 5,2 helyet - amely december 31i adat volt - már 5,6 száz alékot kellett bejelenteni 2004 januárjában. S a folyamatnak még nincs vége, hiszen az 5,6 helyett már ebben az évben, 2004ben tovább növekedett a hiány, legalábbis annak elszámolt mértéke, és 5,9 százalék lett a tényleges hiány. Azt gondolom, ez képletes en is és ténylegesen is mutatja azt a sodródást, azt az átgondolatlan, kiszámíthatatlan gazdaságpolitikát - és azon belül is a költségvetési politika alakulását , amely nagymértékben meghatározta a 2003. év gazdasági folyamatait, gazdaságpolitikájának meg ítélését, a kiszámíthatóságot, a megbízhatóságot. Azt gondolom, érdemes továbblépnünk, és kicsit a számok nyelvén is sorra venni, hogy mi is történt ebben az időszakban. (15.40) A zárszámadási törvényjavaslat 2003. évi központi költségvetési mérlegének főö sszege és a hiány jelentős összeggel meg kell hogy haladják a törvényi módosított előirányzatokat, a kiadási főösszeget, amely 5670 milliárd forint, 297 milliárd forinttal, a bevételi főösszeget, amely 4938 milliárd forint volt, 133 milliárd forinttal, és a hiány így 732 milliárd forint lett 2003ban, 163,5 milliárd forinttal meghaladva a törvényi módosított előirányzatot, ami egyébként, jelzem, egy évvel ezelőtt - pont a zárszámadási törvényben , év közben lett pontosítva, és ennek ellenére 28,7 százalékk al magasabb összegben teljesült. Ha nemcsak a számokat tekintjük, mert azok is eléggé drámaiak, de ehhez hozzátesszük a számvevőszéki törvényességi, ésszerűségből és gazdálkodásból adódó vizsgálódásokat, akkor ezt nyugodtan nevezhetjük vádiratnak is - ez e lhangzott a bizottsági üléseken is, különösen vehemensebb képviselőtársainktól, akik próbálták nagyon komolyan venni a Számvevőszék minden megjegyzését, azon belül is különösen a pótköltségvetés készítésének kötelezettsége alóli... - egyébként a 2002 júliu sában az úgynevezett száznapos program keretében módosított költségvetési
