Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentésének együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KÉKESI TIBOR, a bizottságok összefoglalt véleményének előadója:
513 érintve, áttekinthetővé, könnyen olvashatóvá és így a vitát is viszonylag szűkebb mederben tartva teszi számunkra lehetővé a 2003. év értékelését. Ugyanakkor személy szerint is, de a bizottság többsége is egyetért azzal a számvevőszéki javaslattal, ami az Áht.ban, az államháztartási törvényben meghatározott hiány túllépésének mértékét egy 2,5 százalékos, mondjuk, hogy relatív mértékű határral lefedné mint pótköltségvetési kényszert. A központi költségvetésben a Számvevő szék által jelzett problémák nagy része a fejezeti kezelésű előirányzatok területén jelentkezik. Részben átcsoportosítások, részben a céltól eltérő felhasználásuk miatt ezeknek az előirányzatoknak mintegy 43 százalékát kifogásolta a Számvevőszék. (15.20) Ú gy gondolom, itt a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának vagy egyáltalán tervezésének újragondolása szükséges. Talán ez így is fog történni a 2005. évi tervezésnél. Ugyanakkor elmondható, hogy az önkormányzatok 23 százaléka is csak korlátozó zár adékot kapott az elszámolásaira, mert azokban a lényegességi határt meghaladó hiba keletkezett, ámbátor az összönkormányzati szegmensben ez a lényegességi hibahatár nem került elérésre, 0,92 százalék a mértéke, az elnök úr által jelzett ez évi 2 százalékos , általuk szabott határral szemben. A központi költségvetés kapcsán felhívja a Számvevőszék a figyelmet arra, hogy a diákhitelezés területén a kezességvállalások tekintetében kétszeresére nőtt ezek mértéke, és a köztisztviselői lakástámogatások esetében is háromszorosára nőtt a kezességvállalás. Úgy gondolom, persze itt is megmutatkozik a kormánynak a lakástámogatást igenis, akár ezen az úton is támogató szerepvállalása, azonban kétségkívül fontos, hogy a kezességvállalások kézben tarthatók legyenek. A bizo ttság is megállapította, hogy továbbra is fennáll az egységes vagyonkataszter hiánya. Ennek a vagyonnyilvántartásnak az elkészítése ugyanakkor önkormányzati tapasztalatok alapján közel nyolc év küzdelme volt, és a nyilvántartás, a napra készen tartás sem e gy egyszerű, könnyen megoldható probléma, úgyhogy a bizottság kielégítőnek tartotta azt a kormányzati szerepvállalást és vállalást, miszerint a 2003. év után a költségvetési beszámolóban már követhetőbb módon, de rövidesen egységesen tudja prezentálni ezt a kimutatást. A számvevőszéki jelentésben szintén megjelenik egy olyan problémafelvetés, hogy rendkívül hosszú távon, évekre visszanyúlóan tetten érhető, hogy a felhalmozási kiadások maradványként benne maradnak a költségvetésben. Én most ennek csak egy sz eletét a címzett és céltámogatások tekintetében említem meg: mintegy 50 milliárdos nagyságrendet képvisel ez a szám, 46 és 50 között hullámzik az évek során. Úgy gondolom, így viszonylag nehéz elérni azt a célt, amely a beruházások és majd külön ösen az európai uniós pénzek felhasználása terén jelentkezik mint elvárás, hogy hatékonyan, gyorsan, nem “spájzolva” kerüljenek a pénzek felhasználásra, így javítsák a gazdaság és a közszféra hatékonyságát, színvonalát is. A bizottsági többs égi vélemény mellett feladatom, hogy összefoglaljam a többi bizottságban elhangzott többségi álláspontot is, így egyegy lényegi észrevétellel megpróbálom leírni azokat a bizottsági álláspontokat, amelyeket a költségvetési bizottságon kívüli állandó bizott ságok megfogalmaztak. Az alkotmányügyi bizottság deklarálta, hogy a közszférának nem a kormányzati részéhez tartozó területein jelentős költségemelkedések, illetve éppen ebből adódóan jelentős támogatások valósultak meg, melyekből jelentős költségemelkedés ek valósulhattak meg. A köztársasági elnöki területen 60 százalékos, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának hivatalánál 46 százalékos, az Állami Számvevőszéknél 34 százalékos, az ügyészségnél 20 százalékos, az Országos Igazságügyi Tanácsnál pedig 3 8 százalékos emelkedés valósult meg a támogatások terén. Itt még külön kiemelném, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács önállóan első alkalommal a 2003. évben készíthette el a költségvetését, melyet a kormányzat nem, csak a parlament befolyásolhatot t, és ezt meg is tette bizonyos mértékben.
