Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentésének együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KÉKESI TIBOR, a bizottságok összefoglalt véleményének előadója:
512 százalékkal haladta meg a 4,5 sz ázalékos eredeti hiánycélt, amit semmiképpen nem tudunk sikerként elkönyvelni, még ha jelentős is a hiány csökkenése. Növekedett a folyó fizetési mérleg hiánya is, és a jövedelemcentralizáció lényegében változatlanul maradása mellett az újraelosztás 4 száz alékkal csökkent. Ennek hatására az állam adósságállománya 59,1 százalékra emelkedett, mintegy 2 százalékkal, ez azonban még mindig a maastrichti 60 százalékos kritérium alatt van, és mint látjuk, csökkenő a tendenciája, tehát nem állt elő az a veszély, ho gy túllépjük, átlépjük ezt a határt, bár erre utaló jóslatok megfogalmazódtak, ezek nem váltak valóra. A költségvetés tervezettől eltérő hiányát részben a központi költségvetésben egy 160 milliárdos nagyságrendű, részben az elkülönített társadalombiztosítá si alapok tekintetében egy 70 milliárdos nagyságrendű, illetve a helyi önkormányzatoknál egy 30 milliárdos nagyságrendű többlethiány jellemezte. Nézzük meg, hogy mi alapján alakult ki ez a mérték! A bevételek tulajdonképpen jól alakultak. Egyegy adónem te kintetében, mint például a személyi jövedelemadó, ahol 61 milliárdos elmaradás keletkezett, nem teljesítette a kitűzött célokat, azonban ezt más adóbevételek, más jövedelmek, más források pótolták: így az áfabevételek 112 milliárdos teljesítménye ezt önmag ában teljesíti; de már az expozéban hallottuk az egyszerűsített vállalkozói adót, ami bár méretére nézve még nem egy nagy adónem, azonban a kitűzött cél 194 százalékos túlteljesítése mindenképpen az adónem bevezetésének sikerességét prezentálja. 21 százalé kkal, 21 milliárddal túlteljesültek az illetékbevételek, és a pénzintézetek társasági nyereségadója is 38 százalékos többlettel zárt 44 milliárdon. Tehát úgy gondolom, hogy a bevételek jól kerültek megtervezésre, azonban a kiadási oldalon jelentkeztek prob lémák. A kiadási oldalon többletráfordításokat kellett eszközölni a kormányzatnak. A többletráfordítások jelentős mértékben determinációk, tehát külső hatások kapcsán álltak elő. Mindenképpen említést érdemel a kismamák jövedelempótlékának a Legfelsőbb Bír óság által megítélt - és ebben a kormányzati ciklusban kellett kifizetni ezeket az összegeket - 34 milliárdos többlete, de idetartozik a lakástámogatásoknak az előző évet 21 százalékkal meghaladó mértéke. A lakástámogatások ebben az esztendőben, 2003ban a z eredetileg tervezett 80 milliárdos nagyságrendet több mint 50 milliárddal meghaladó módon 137 milliárdra teljesültek, 168 százalékkal haladták meg az előirányzatot. Ez a bizonyítéka annak, hogy ez a kormány igenis költ a lakástámogatási rendszerre, erőn fölül támogatja a lakáshoz jutni kívánók kamat- és más terheit. Voltak azonban más kiadások is, így például 8 százalékkal emelkedtek az adósságterhek, a kamatterhek. Ez mintegy 85,6 milliárdos kiadást eredményezett, és ennek a részleteit tekintve világosan látható, hogy a kamatpolitika, a magasan tartott kamatlábak mintegy 23 milliárddal, az előző évben kényszerűen, de az uniós normák miatt kötelezően a költségvetésbe akkor beemelt közel 1000 milliárdos hiány további 36 milliárddal, illetve 20 milliárddal, és a különféle hitelátvállalások, amelyek szintén ebbe a részbe tartoznak bele, 36 milliárddal növelték meg az adósságszolgálat tárgyévi kötelezettségét, és - visszautalnék a központi költségvetés 160 milliárdos többlethiányára - látjuk, hogy ez közel a fe lét eredményezte ennek. Ugyanakkor az állam takarékosabban gazdálkodott, összehúzta magát, hiszen 6 százalékkal csökkentek a működési, a saját magára fordított kiadások. Ugyanakkor a jóléti funkciókban pedig látjuk, hogy többet költött az állam, az oktatás területén látványos ez a többlet, az alapfokú, középfokú és a felsőfokú oktatásra 30, 26, illetve 15 százalék többlet keletkezett; az egészségügyben pedig 19 százalékkal haladta meg az előző évi mértéket a felhasznált források mértéke. Úgy gondolom, hogy az Állami Számvevőszék jelentésével kapcsolatban, kifejezve ez évre vonatkozóan is a számvevőség alapos munkáját, deklarálható, hogy a Számvevőszék szavaival éljek: nem romlott, nem javult, tehát lényegében változatlan maradt a költségvetés, a költségvetés gazdálkodási fegyelme. A különféle területeken megmutatkozott, hogy a költségvetés készítése, számos törvényjavaslatnak egy törvényben, salátatörvényként történő tálalása nem jó megoldás, ezért dicséretet is kapott a jelenlegi zárszámadási törvény, amely most már csupán csak két törvényt
