Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentésének együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
502 célú gépimport volt a meghatározó. Ez a folyamat az év harmadik és negyedik negyedévében különösen megfigyelhető volt. A 2003. évi költségvetésben felvázolt inflációs folyamatok fő vonalaikban teljesültek. Az éves átlagos infláció a jelzet t mértéknél is kedvezőbben alakult, 4,7 százalék lett. Ugyanakkor év végén az inflációs ráta növekedésnek indult. Ennek fő oka az élelmiszerek év végi, illetve számos szolgáltatás átlagot meghaladó drágulása volt. A folyó fizetési mérleg hiányának alakulás ában 2003 negyedik negyedévében fordulat következett be, és közel másfél éves romlás után a javuló exportteljesítmény eredményeként a bázisidőszakhoz képest a deficit csökkent. Megállapíthatjuk tehát, hogy a tavalyi fő, a gazdaság állapotát jelző mutatók l ényegében megfelelnek az előzetesen tervezetteknek, egyes területeken jobbak a számítottnál, és az elindult növekedési folyamat tartósnak bizonyult, és az idei ismeretek alapján döntően ma is ezt tapasztaljuk. Tisztelt Országgyűlés! A 2003. évi költségveté spolitika célja a gazdaságpolitika legfontosabb célkitűzéseivel összhangban az volt, hogy a fenntartható, stabil gazdasági növekedést és a versenyképesség javítását szolgálja. Ehhez szükség volt a feladatok rangsorolására, prioritások képzésére, valamint a visszavonuló és a megszűnő állami feladatok meghatározására. 2003ra végső soron tehát kisebb és hatékonyabb államháztartást kellett kialakítani. A 2003. évben az éves költségvetésben elfogadott módon a jogszabályoknak megfelelően emelkedtek a szociális j uttatások és a nyugdíjak. Januárban 8,4 százalékos nyugdíjemelésre került sor, majd novemberben a várható inflációnak és a nettó keresetek prognosztizált növekedésének megfelelően kiegészítő és visszamenőleges hatályú, 2,2 százalékos mértékű újabb emelés t örtént. Szintén novemberben került sor az 53. heti nyugdíjak kifizetésére, valamint az özvegyi nyugdíjak 20 százalékos mértékének 25 százalékra emelésére. (14.20) 2003ban az előző évekhez képest nőtt az önkormányzatok támogatása, és több támogatást kaptak a mezőgazdasági termelők is. Az agrár- és vidékfejlesztés vállalkozásainak támogatására ebben az évben a költségvetési törvény együttesen több mint 230 milliárd forintot hagyott jóvá, melyet az év folyamán a rendkívüli, súlyos aszály enyhítése miatt 10 mi lliárd forinttal emelt meg a kormány. 2003ban új támogatási elem volt az uniós előcsatlakozási alapok felhasználásával a SAPARDprogram, amelyből 10 százalékos előleg kifizetése mellett közel 14 milliárd forintos támogatási összegről kötöttek vállalkozói szerződéseket. Mindezeken felül a kiadási oldalt jelentősen determinálták a közszféra bérei növelésének törvényekből fakadó - a 2002. év nyarán parlamenti többséggel elfogadott száznapos program következményeként áthúzódó hatású - forrásainak a biztosítása , valamint a NATOtagságból adódó kötelezettségeink anyagi feltételeinek biztosítása. A pénzforgalmi adatok azonban csak részben igazolták a 2003. évi költségvetésben megfogalmazott célkitűzések teljesülését, tekintettel arra, hogy a 2002. évi magas, 10 sz ázalékhoz közeli GDParányos hiányhoz képest az államháztartás hiánya nagymértékben csökkent, de a csökkenés mértéke elmaradt a 2003. évi törvényben elfogadottaktól. Az államháztartás pénzforgalmi hiánya 1094,5 milliárd forintot ért el, amely a GDP 5,9 szá zalékát tette ki. A jövedelemcentralizáció aránya a 2003. évi előirányzat szerinti 40 százalékról 41 százalékra növekedett, és nagyobb lett az újraelosztás aránya is, 46,9 százalékos mértékkel. Az adóbevételek az év közben felfelé módosított prognózisoktól elmaradtak ugyan, de az eredeti költségvetési előirányzatok összességében túlteljesültek. Az egyes adónemeknél mutatkozó kiesést - a személyi jövedelemadóban, illetve a társasági adóban - más adónemek, például az áfa vagy a vártnál jóval sikeresebb egysze rűsített vállalkozási adó, közismertebb nevén az eva többletbevétele kompenzálta.
