Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentésének együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
503 Az elsődleges kiadások közül nagyságrendileg a legnagyobb, a GDP körülbelül 0,3 százalékát elérő többletkifizetés a lakástámogatásoknál jelentkezett. Ezt főként a jelzálog tí pusú hiteleknek a tervezés időszakában nem várt mértékű, 2003ban ugrásszerű megnövekedéséhez kapcsolódó kamattámogatása tette ki. A kormány 2003 júniusában hozott módosító intézkedései jórészt ehhez a jogcímhez kapcsolódtak, ennek ellenére a lakáshitelek erőteljes bővülése a második félévben is folytatódott, ennek költségvetési kötelezettségeivel együtt. A költségvetésre nehezedő terheket tovább növelte a kamatok év végi emelkedése, így elkerülhetetlen volt a lakástámogatási rendszer tavaly decemberi újabb átalakítása. E módosítások hatásai azonban csak a későbbi években jelentkeznek, az előre jelzettnél lényegesen gyorsabban bővülő állomány, valamint a támogatás alapját képező állampapírhozam emelkedése miatt a kiadások növekedése elkerülhetetlen volt, és ez a 2004. évben is folytatódott. Előre nem tervezhető kötelezettségek is a kiadások növekedése irányába hatottak. Például a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján a kismamák elmaradt jövedelempótlékának kifizetése magyarázta a központi költségvetésben a csalá di és szociális támogatásoknál jelentkező kiadási többletet. A központi kormányzati kiadási oldalon körvonalazódó kockázatok alapján a kormány még 2003. június elején a GDP 0,4 százalékának megfelelő megtakarításról döntött. Az ekkor elhatározott intézkedé sek keretében került sor a lakástámogatási rendszer átalakítására, valamint a központi költségvetési intézmények kiadási előirányzatainak 2,5 százalékos zárolására. A zárolt előirányzatokat a kormány decemberben véglegesen törölte. Az évközi korrekciók azo nban nem bizonyultak elégségesnek a deficitcél betartásához, a decemberben hozott újabb döntések hatása pedig nagyrészt a 2004. évi folyamatokat érinti, például a lakástámogatásoknál. Tisztelt Országgyűlés! A központi költségveté si szervek gazdálkodásának bemutatása minden évben önálló témaként jelentkezik a törvényjavaslat vitája során. A központi költségvetési fejezetek által kezelt egyes jogcímeken megjelenő programok, feladatok 2003. évi kiadásaira fordított összeg az előző év i kiadásokat 17,9 százalékkal haladta meg. E kiadások 76 százalékát költségvetési támogatás, 24 százalékát a központi költségvetési szervek által elért saját bevételek fedezték. A központi költségvetési szervek saját bevétele a 2003. évben az előző évinél 3,7 százalékkal volt magasabb. A központi költségvetés általános tartalékának kétharmada, azaz 18,2 milliárd forint tovább növelte a központi költségvetési szervek előirányzatait. Ebből kiemelt támogatás jutott az európai uniós népszavazásra, a Sorstalansá g című film készítésére, az aradi emlékmű restaurálására és újrafelállítására. A személyi kifizetésekre szolgáló céltartalék a felsőfokú végzettségűek minimálbérének bevezetésére, a köztisztviselők 2003. július 1jei illetményemelésére, a fegyveres és rend védelmi szervek hivatásos állományú tagjai kereseti szintjének megőrzésére, valamint a létszámcsökkentés egyszeri többletkiadásaira nyújtott fedezetet. (14.30) A központi költségvetési szerveknél a személyi juttatások év végi előirányzata 4,8 százalékkal h aladta meg az eredeti előirányzatot, az itt foglalkoztatottak bruttó átlagkeresetnövekedése az előző évhez képest 13,3 százalékos volt. A módosítási kötelezettség nélkül túlléphető, költségvetési törvényben meghatározott előirányzatoknak a tervezetthez ké pest 76 milliárd forinttal volt magasabb a támogatása. Ennek legnagyobb tételét a humán szolgáltatások normatív állami támogatása jelentette 55 milliárd forintos túllépéssel. Tisztelt Országgyűlés! Nem lenne teljes a kép, ha nem térnék ki az önkormányzatok pénzügyi helyzetének bemutatására. A helyi önkormányzatok 2003. évben mind a kötelező, mind az önként vállalt feladataikat teljesítették, biztosítani tudták intézményeik működését. Sok önkormányzat a kötelező feladatellátást és ennek folyamatosságát azonb an csak jelentős erőfeszítéssel, takarékos és hatékony gazdálkodással tudta megvalósítani. Az önkormányzatok mintegy 2600 milliárd forinttal
