Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentésének együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
501 A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentésének együttes általános vitája ELN ÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Miután minden akadály elhárult az elől, hogy megkezdjük, illetve folytassuk a munkánkat, bejelentem, hogy soron következik a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, val amint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés együttes általános vitájának megkezdése . Az előterjesztést T/11020. számon, az Állami Számvevőszék jelentését pedig T/11020/1. számon kapták kézhez. Először megadom a szót Veres János államtitkár úrna k, a napirendi pont előadójának, az ajánlás szerint 30 perces időkeretben. DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2003. évi költségvetési törvény végrehajtás áról szóló törvényjavaslat egyrészt tartalmazza a szokásos előírásszerű beszámolási kötelezettségünket a 2003. évi költségvetési gazdálkodásról, másrészt javaslatot tesz a 2004. évi költségvetésről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjav aslat 2004. évre vonatkozó egyes előirányzatainak módosítására. A 2003. évi zárszámadási törvényjavaslat előbb említett szerkezetéhez igazodva először szeretnék rátérni a 2003. évi gazdasági és pénzügyi folyamatok rövid bemutatására. Hölgyeim és Uraim! A m akrogazdasági folyamatok egészét tekintve a 2003. év legfontosabb jellemzője a pozitív trendváltás volt. Szó volt itt ma már erről az elmúlt néhány órában lefolytatott vitában is, de tényként szeretném ezzel kezdeni a 2003. év gazdaságpolitikai értékelését . Az év közepétől egyre nyilvánvalóbbá váltak az export- és beruházásvezérelt növekedési pályára való visszatérés jelei, a növekedési ütem gyorsulása. Ebben a kedvezőbbé váló külső környezet mellett jelentős szerepe volt annak, hogy a gazdaságpolitikában a hangsúly a belső kereslet élénkítéséről egyértelműen a versenyképesség erősítésére és a vállalkozói környezet kedvezőbbé tételére helyeződött át. Néhány makrogazdasági adattal szeretném ezt önöknek bemutatni. A magyar gazdaság teljesítménye 2003 második n egyedéve óta folyamatosan élénkül. A bruttó hazai termék növekedési üteme a negyedik negyedévben 3,5 százalékra gyorsult, az éves növekedés üteme pedig elérte a 2,9 százalékot. A lakossági fogyasztás dinamikusan, 6,5 százalékkal bővült. Ez az ütem továbbra is magasabb volt, mint a GDPnövekedés üteme, valamivel magasabb, mint a kétszerese annak. A nemzetgazdasági beruházások volumene 3,1 százalékkal nőtt ebben az évben. Az első negyedévben megfigyelt mérséklődést követően a beruházási aktivitás negyedévről negyedévre fokozatosan élénkült, s ez az év második felétől már együtt járt a korábbi kedvezőtlen szerkezet javulásával, amelynek hátterében döntően a vállalati szektor beruházásai, a lakásépítés, illetve az autópályaépítés állt. Az áruexport volumene 9,1 százalékkal bővült. A növekedés tavaly júliustól kezdődő gyorsulását elsősorban a külső konjunktúraélénkülés eredményezte, amihez hozzájárult a forintárfolyam emelkedéséből eredő versenyképességjavulás is. Az export növekedését egyrészt a meglévő kapacit ások jobb kihasználása, másrészt az új beruházások tették lehetővé. Az importvolumen növekedése 2003ban 10,1 százalékos volt. A bővülésben az energiahordozók mennyiségi és árnövekedése, valamint a fogyasztási cikkek importja mellett egyre inkább a beruház ási és termelési
