Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 2001. évről szóló üzleti jelentése és éves beszámolója; a Magyar Nemzeti Bank 2001. évi üzleti jelentése és éves beszámolója elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat; a Magyar Nemzeti Bank 2002. évről szóló üzleti jelentés... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
470 alacsonyabb, mint jelen pillanatban a magyar. De említhetnénk az előbb idézett szlovák mutatót, ott 4,5 százalék a jegybanki alapkamat, holott 1617 százalékos a munkanélkülisé g, s éppen az előbb hivatkoztam arra, hogy az EUs tagállamok közül ott a legmagasabb az infláció. S hadd csempésszem ide még a cseh példát is, hivatkozván az előző számra: Csehországban 2,5 százalék az irányadó jegybanki kamatmérték. Úgy látom tehát, hogy nemzetközi összehasonlításban - főleg azokkal az országokkal, amelyekkel együtt futunk, együtt szeretnénk nyerni az uniós csatlakozáson - nehezen indokolhatók, nehezen magyarázhatók ezek a folyamatok. Jegybankelnök úr beszélt az ikerdeficit kialakulásáról . Erre már a bizottsági ülésen is rákérdeztem, s ott meg is erősítette, hogy nem ebben a kormányzati ciklusban alakult ki az ikerdeficit. Szerintem mindenki tudja, hogy a folyó fizetési mérleg is deficites volt, és mindenki tudja, hogy az államháztartás hi ánya is folyamatosan fennáll. Nő az államháztartás hiánya, hiszen a GDP is nő. A GDPhez mért azonos százalékú hiány is egyre több lesz. Nem kell arról beszélni, hogy beragadunk az ezer milliárdos sávba, a 22 ezer milliárdos GDP lassan már jelentős mértékb en meghaladja a 2001. vagy 2002. évi 1516 ezer milliárdos GDPnagyságot. Logikus, hogy ha az arány növekszik, akkor a mérték, a szám is növekszik. Az előző kormányzati ciklusban is minden évben volt deficit, minden évben növekedett, és például 2001ben is 4,7 százalékos - s akkor pénzforgalmi szemlélet alapján, és akkor az elkormányzott pénzekről még nem beszéltünk - deficit volt. Röviden megjegyezném, hogy az államadósság mértékének egy jelentős része, közel negyede devizában áll fenn. Az árfolyamhatások eredményeképpen ennek nyilvánvalóan változó az értéke, ez is növeli az államháztartás hiányát. Azt is láttuk - és ebben is vitatkoznék jegybankelnök úrral , hogy a kamat nem hat a hiány növekedésére. Például láthatjuk, hogy a 2003. évi zárszámadásban enne k 23 milliárdos mértéke van, és az előző évi többlethiánynak - amiről már többször említést tettem - további 2030 milliárdos hatása van, és tulajdonképpen 85,6 milliárdra kerekedik ki ezek összességében. A központi költségvetés többlethiányának közel a fe le ilyen műveletek eredményeképpen jön ki. Itt látszódik meg a kormányzat maximális együttműködési készsége, hogy azt a 78 milliárdos nyereséget, ami a bank pénztárában keletkezett, és amit 2003ban törvényileg már nem vonhatott el, mert osztalékelőlegfiz etésre nincs mód, de 2004ben sem vonta el, nem javította vele a költségvetés egyenlegét. Köszönöm szépen a szót, köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásra megadom a szót Horváth János ké pviselő úrnak, Fidesz. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő téma alapos vizsgálódás tárgya, és eddig több oldalról hallottunk jóváhagyó és kritizáló szavakat. Arra nem vállalkozhatom, hogy az egész témát akárcsak ös szefoglaljam vagy összefüggéseiben elemezzem, hanem inkább arra vállalkozom, tisztelt Országgyűlés, hogy a téma egykét olyan elemét kiemelem, amit különösen fontosnak tartok, és aminek a távollétét hiányolom. Nevezetesen arra szeretném a hangsúlyt tenni é s arra ráirányítani a reflektorokat, hogy a Nemzeti Bank körüli probléma, a monetáris politika körüli kérdések honnan erednek, lássuk ezt meg valójában, hogy aztán olyan diagnózist állítsunk fel és olyan orvosságokat tudjunk ajánlani, amit jó, ha a jegyban k megfigyel, és ami előrevezethet. Mi is itt a fő kérdés? Azt halljuk, hogy a gazdasági fegyelem lazulása következtében jutottunk el oda, ahol vagyunk. Aztán olyan kifejezést is hallottunk, hogy a magas kamat ugyancsak az egyensúly hiányának a következmény e. Aztán olyasmit is hallottunk, hogy politikai megrendelésre cselekedett volna a jegybank; emögött kérdőjel is érezhető volt. Nem folytatom az idézeteket, képviselőtársaim itt voltak, hallották azokat, inkább összefoglalnám a dolgot. Én úgy értékelem, hog y a monetáris politika vezetett el az igen magas kamathoz. Nagyon magas Magyarországon a pénz ára - s többet szólnék arról, hogy ennek mi a következménye , de ezt nem azért találta ki a
