Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 2001. évről szóló üzleti jelentése és éves beszámolója; a Magyar Nemzeti Bank 2001. évi üzleti jelentése és éves beszámolója elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat; a Magyar Nemzeti Bank 2002. évről szóló üzleti jelentés... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - KÉKESI TIBOR (MSZP):
468 intézményrendszer, amelyiket jó szem előtt tartani, nem elfelejteni és részletekre bontani, nevezetesen: a stabilitás; és a stabilitás Magyarországon felbomlott akkor, amikor ez előtt két esztendővel vagy valamikor a választásokra készülve olyan elkötelezettségek, olyan ígéretek születtek meg, és azoknak a végrehajtására a kormányra kerülő politikai testület valóban törekedett, hogy stabilitásban élünk. Tehát több a kiadás, mint a bevétel, ezt próbáljuk egyengetni és toldoznifoldozni monetáris politikával, erről nekem igen kritikus a véleményem, talán majd módom lesz elmondani; amikor a monetáris politika azért, hogy próbálja menteni a menthetőt, valamennyit mentett is belőle, de más gondokat okozott, tehát következő érvelés témája. Mégis visszatérek arra, amivel kezdtem, amiért szót kértem, hogy a stabilitás az, ami hiányzik, és az infláció és a más célok követése is nehéz lesz ennek a meglátása nélkül. Köszönöm. (Taps az ellenzék i pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Hargitai János képviselő úrnak, Fidesz. DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz) : Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ha a jegybanki törvényből indulunk ki, és figyelembe vesszük a jegybank nagynagy autonómiáját még a Magyar Országgyűlés mellett is, a Magyar Országgyűléssel szemben, akkor nem ragadtatjuk el magunkat ebben a vitában. Egyébként minden jegybank így működik a maga nemzeti rendszerében, és így működik a nemzet i bankok rendszere az Európai Unión belül is. A magyar jegybanknak felsorolhat a törvény sok célt és felsorol, hogy mit kell a jegybanknak teljesíteni, de az alapvető feladata és az alapvető célja az árstabilitás biztosítása, és csak ha ezt az árstabilitás t nem veszélyezteti, mondjuk, a kormány programja, akkor persze hogy támogatja a kormány programját. De azt ne felejtsük el, hogy van egy törvényben rögzített alapvető célja, és ez az árstabilitás. Tehát mindent ennek rendel alá a jegybank. Ha ezt a pozíci ót elfogadjuk országgyűlési képviselőként, akkor lehet értelmes vitákat folytatni. Ha azt gondoljuk, hogy valami nagynagy befolyásunk lehet a monetáris tanács döntéseire, akkor tévedünk. Varga Mihály képviselő úr rámutatott arra, hogy persze országgyűlési képviselőként az a befolyásunk megvan, hogy, mondjuk, a költségvetési bizottságban meghallgatjuk a monetáris tanács tagjait, beszámoltatjuk őket. Vagy az a befolyásolási lehetőségünk megvan, hogy évente a jegybank elnöke előttünk elszámol a jegybank tevék enységéről, de a korlátainkat is látnunk kell. Ez ugyanúgy működik, mint az Európai Unió. Ott is felteszik a kérdéseiket az Európai Parlamentben a képviselők, s utána jön a szakember jegybankelnök, helyre teszi ezeket a kérdéseket, és itt a befolyásolási l ehetősége meg is áll. Persze, józan vitázó felek között ez elég is, mert nyilvánvalóan a jegybank érzékeli a politika törekvéseit, a politika pedig érzékeli a jegybank törekvéseit. Én csak arra figyelmeztetem szocialista képviselőtársaimat, hogy azt a pozí ciót fogadjuk el a jegybank esetében, hogy ő joggal rendel mindent alá az árstabilitásnak, és az összes többi, törvényben megfogalmazott célt csak ennek a tükrében vizsgálhatja. Köszönöm. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásra mega dom a szót Kékesi Tibor képviselő úrnak, MSZP. KÉKESI TIBOR (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Jegybankelnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magam is azzal indítanék, hogy maximálisan tiszteletben tartom személyesen is a jegybank függetlenségét. Úgy gondolom, hogy ez is egy olyan intézménye a magyar demokráciának, ami hasonlóan az amerikai balanszok és egyensúlyok rendszeréhez, egy olyan ellenpontja, ellensúlya a magyar gazdaságnak, ami az ország egésze érdekében megpró bálja az általuk helyesnek látott
