Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 13 (195. szám) - A köztársasági elnök által visszaküldött, az Országgyűlés 2004. november 22-ei ülésén elfogadott, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvény záróvitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
4443 A köztársasági elnök úr átiratában kiemelte: “A közösségi jogban is érvényesülő elv ugyanis, hogy a független testületek tagjait a lehetőség szerint lépcsőzetesen, politikai ciklusokon átívelve nevezzék ki.” A monetáris tanács tagjainak többsége nem függ majd szervezetileg közvetlenül a jegybank elnökétől, mint eddig. Megszűnik a főnökbeosztott viszony. A jelenlegi alelnökök a monetáris tanács tagjai maradnak, így a ciklusoko n átível a tagság. A hat évre szóló kinevezés, ami megmarad, a függetlenséget erősíti. A tömbszerű módosítás sem valósul meg, hiszen a tagoknak alig egyharmada cserélődik. A köztársasági elnök úr második javaslata az volt, hogy ne a monetáris politikai ale lnök legyen a monetáris tanács tagja, hanem a jegybank elnöke választhassa ki ezt az alelnököt. Ezt a módosítót is elfogadtuk, bár nem igazán értettünk vele egyet. A köztársasági elnök úr harmadik kérését sajnos az ellenzék nem vette figyelembe, amely arró l szólt volna, és ez igazán egy függetlenségi kritérium, hogy az igazságügyminiszter ne bírálhassa felül a Nemzeti Bank elnökének rendeleteit. Úgy gondolom, hogy erre még majd vissza kellene térni. Egyébként, tisztelt képviselőtársaim, ha a fideszes Járai Zsigmond függetlensége megkérdőjelezhetetlen, akkor a monetáris tanács új tagjai esetén is megengedhető ez a feltételezés. Kihangsúlyozom azt is, hogy a köztársasági elnök úr alkotmányossági aggályt nem talált a törvényjavaslatban. Kihangsúlyozom azt is, hogy a monetáris tanács tagjainak függetlensége pedig leginkább szakmai tisztességükön múlik, mint egyébként bármilyen testület függetlensége. Azt is megjegyezném, hogy a monetáris politika és a fiskális politika együttese a gazdaságpolitika, tehát ez a me gkülönböztetés, ami itt sokszor elhangzott, nem igazán állja meg a helyét közgazdaságilag. Az MNB függetlensége tehát nem került veszélybe, sőt erősödött a módosító javaslatokkal. A szakmai sokszínűség megvalósul, ami a monetáris tanácsban segítheti a jó s zakmai döntések meghozatalát, hiszen egy sokszínű testület sokféle közgazdasági véleménnyel biztos, hogy jobb kamatpolitikát, monetáris politikát csinál, mint ami jelenleg megvalósul. Ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák módosító javasl atainkat és a törvény elfogadását. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Megadom a szót Varga Mihály képviselő úrnak, Fidesz. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! 1977ben két közgazdász, egy amerikai és egy norvég egy tanulmányában azt fejtette ki, hogy azok az országok és azok a gazdaságok sikeresek és eredményesek, ahol a rövid távú politikai döntéseknek ellent tud állni az az intézményrendszer, amely lehetőség szerint elég független. Ez a tanulmány arról szólt, hogy az “ártó szándékú” politikai manővereknek akkor tud egy gazdaság ellenállni, ha vannak olyan független intézményei, amelyek a rossz politikai döntéseket ellensúlyozni tudják. (21.00) Nos, ez a két közgazdász az idén ezért közgazdasági Nobeldí jat kapott. Hosszúhosszú vitát folytattunk már erről a törvényjavaslatról. Akkor is elmondtam, most is el kell mondanom, hogy mintha az időben léptünk volna vissza egy kicsit. A Nobeldíj tekintetében mintha a magyar gazdaságpolitika közel 30 évvel vissza akarná fordítani az idő kerekét, és olyan megoldásokat keresne, amelyek nem az intézményi függetlenséget, hanem éppen ellenkezőleg, az intézményi autonómia felszámolását akarnák elősegíteni. Ez a törvényjavaslat, amelyet három képviselővel a kormányoldalr ól benyújtottak - de amely mögött nyilvánvalóan a kormány áll - erről szól. Egyébként - zárójeles megjegyzésben - árulkodónak tartom, hogy ezen a vitán is, mint ahogy a korábbi vitán is a három előadóból mindössze egy van jelen, és a másik kettő inkább csa k a nevét adta a dologhoz, de egyébként az érdemi vitában nem vett részt. De köszönöm Göndör Istvánnak, hogy legalább ő itt van, és képviseli azt a javaslatot, amelyet a nevével jegyez.
