Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 13 (195. szám) - A köztársasági elnök által visszaküldött, az Országgyűlés 2004. november 22-ei ülésén elfogadott, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvény záróvitája - FONT SÁNDOR (független):
4426 FONT SÁNDOR (független) : Köszönöm szépen a szót. Elnö k Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Visszatekintve a Nemzeti Bank körül húzódó civakodásra - mert szerintem nyugodtan lehet ezzel a szóval illetni , 2002ben kezdődött a baloldali hatalom színre lépésével, amikor a nyári törvényalkotásnál azzal kezdték, hogy újra felállították a felügyelőbizottságot. Azt hiszem, ez volt az első intő jel, majd pedig az akkori miniszterelnök, az azóta megbukott Medgyessy Péter folyamatosan hangsúlyozta fél éven keresztül, hogy túl erős a forint; tarthatatlan, túl erős a fo rint, máskülönben nem indulhat be a magyar gazdaság. Meglett a következménye, a 2003. év elején bekövetkezett a jegybanki alapkamatemelés. Aztán tovább hergelték a közéletet, túl erős a forint, ez is tarthatatlan, még további beavatkozást kell tenni, megt örténik a további beavatkozás, sávkiszélesítés. Aztán természetesen a gazdasági élet erről nem vett tudomást, mert nem az volt az alapvető problémája, amit önök a közvéleménybe próbáltak sulykolni és fenyegetni a Magyar Nemzeti Bankot, sokkal mélyebb probl émák veszik körül ma is a magyar gazdaságot, a válság jelei veszik körül. Ugyanakkor továbbra is erősítették, hogy csak a Magyar Nemzeti Bank felelőtlen politizálása az, ami ezt a kialakult nagy hiányt és a kvázi válsághelyzetet okozza. Aztán amikor tartha tatlan lett a helyzet a 2003. év végén, újabb jegybanki alapkamatnövelésre kerül sor, és kiderülnek a pénzügyi turpisságok. A 2003. év végén elfogadott költségvetési terv már 2004 januárjában gyakorlatilag megbukik. Ez egy pénzügyminisztercserével párosu l, hiszen az önök által megszavazott verzióban egyértelművé válik, hogy lehetetlen azt a hiánynagyságot tartani, ami akkor is fikció volt, amikor megszavazták, de januárra egyértelművé vált. Persze, most év végére még egyértelműbbé válik, hogy az hiánynagy ság, amit év közben még tovább növeltek, az sem fog teljesülni, az önök által tervezettre gondolok. De térjünk vissza 2004 kora tavaszi részéhez, februárhoz, márciushoz, amikor, mint említettem, pénzügyminiszterváltással próbálják a válságot korrigálni, i lletve megállítani. A pénzügyi bizottság ülésén Draskovics kijelölt pénzügyminiszter urat hallgattuk meg, és nagy elánnal arról beszélt, hogy egy új szakasz kezdődik a pénzügyi kormányzat és a Magyar Nemzeti Bank kapcsolatrendszerében. Hitet tett amellett, hogy ezután kiegyensúlyozott párbeszédre és együttműködésre törekszik a Magyar Nemzeti Bankkal. Tessenek majd visszanézni a meghallgatáskor tett kijelentését! Mondhatnánk, mivel még nem volt mögöttes pénzügyminiszteri időszak, próbáljuk meg elhinni, hogy tényleg ezek után így lesz. Azonban volt egy számunkra riasztó jel, hogy 2004 elején Szekeres Imre, aki akkor a Miniszterelnöki Hivatal helyettes minisztere volt, még abban a pozíciójában szervezett egy nemzetközi konferenciát, ahol jeles kormányzati szaké rtőket, közgazdászokat, kormányzati tanácsadókat, gazdasági stratégákat hívtak meg a világ számos pontjáról, de döntő mértékben az Amerikai Egyesült Államokból. Az egyik neves előadó azt fejtegette, hogy az egész központi banki rendszerben, ami működik ma a fejlett gazdaságokkal rendelkező társadalmakban, túlzottan nagy a szerepe a központi bankoknak. Ő szidta az USAban hasonlóképpen működő FEDet, hogy az már borzasztó, amit a FED megengedhet magának, és nemkülönben - vonta a párhuzamot - a Magyarországon lévő Magyar Nemzeti Bank is hasonlóan túl nagy szabadságjogokkal rendelkezik. Mondom, a gyanú az volt, hogy a kormányzati vezető körökből szerveződött az előadás, és mint tudjuk, a meghívottak személye nagyban befolyásolja az előadás hangulatát. Tehát tar tottunk tőle, hogy nem véletlenül kezdenek el egy olyan rendezvényt, amelyben a világban egyébként jegyzett személyek elkezdik sulykolni, hogy túl nagy a központi bankok, a jegybankok szerepe. Ennek a kiteljesedését aztán a Gyurcsánykormány színre lépésév el lehetett egyértelműen megérteni, hogy miről is szólt az az előkészítő tárgyalás akkor az idei év elején, január végén. Arról szólt, ami miatt most a köztársasági elnök úr visszaküldte a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt, és konkrétan azon belül szám talan félreértelmezés, de az egész törvény szellemiségét sértő, a monetáris tanács ilyetén való egyoldalú kibővítését; azaz a jegybank elnöke teljes mozgási
