Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 13 (195. szám) - A köztársasági elnök által visszaküldött, az Országgyűlés 2004. november 22-ei ülésén elfogadott, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvény záróvitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
4427 szabadságának a megtörése, mint említettem, ez 2002ben kezdődött, amikor újra felállították a felü gyelőbizottságot az MNB elnökének a nyakára, majd pedig most, amikor tovább fokozták ezt a kormányzati arroganciát, és a monetáris tanácsot egyértelműen a kormány jelölési és befolyási hatásköre alá szeretnék vonni ezzel a törvénnyel. Ez így meg is fog tör ténni, hiszen ismerjük az eljárási szabályokat, az önök szándékát pedig különösen. Önök persze megpróbáltak az Európai Unió felé valami szép arcot felmutatni. Itt már Varga Mihály képviselőtársam említette azokat a jelzőket, hogy ez az egész törvényterveze t a hatékonyságot, a Magyar Nemzeti Bank hatékonyságát segítené elő, és volt még merszük azt is leírni, hogy a függetlenséget próbálja megerősíteni, a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét erősíti meg a monetáris tanács ilyetén való kibővítése és az abban val ó jelölési jogosultságok átrendezése. Természetes, hogy erre fölfigyelt az Európai Unió Központi Bankja, a társ nemzeti bankok vezetői, akik egyértelműen leírták, hogy semmi oka nincs ennek a törvénynek, mármint az önök által jelzett indokok alapján nincs oka ezen törvény létrejöttének. (Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) De önöket ez nem érdekelte, mert az eredeti szándék a Magyar Nemzeti Bank elnökének kordában tartása, és a mögöttes szándék, az infláció elszabadít ása és a forint értékének a gyengítése nyilvánvalóan az önök túlélését szolgálja; mert az a hatalmas költségvetési hiány, amelyet most halmoznak és görgetnek maguk előtt évről évre... - és hiába kozmetikázzák az adatot, hogy az év végére hogyan állítják be majd 5 százalék alá a hiányt, majd aztán 2005 elején a most ki nem fizetett pénzeket, azt a 100 milliárdos áfát, a mezőgazdaságtól elcsalt pénzeket egyszer csak majd ki kell ám fizetni, és akkor megint kezdhetik a kozmetikázást, hogy hogyan érjünk 2005ne k a végére úgy, hogy a költségvetési hiány az Unió által elfogadott legyen. De önök e cél végrehajtása érdekében felrúgtak minden, Európában eddig szokásos szabályt, ami a független jegybankokat koordinálta, és kezükbe szeretnék venni a jegybank két legfon tosabb szerepét, amely értelmében a jegybanknak van értelme működni. Ez az infláció szabályozása és az árfolyam stabilitása. Úgy döntöttek, hogy ezt már nem hagyhatjuk többé a Magyar Nemzeti Banknál, mert ő a racionális döntései alapján mindig is a piaci k örülményeknek és a magyar gazdaság teljesítőképességének megfelelően próbálta az árfolyamstabilitást biztosítani és a növekvő inflációs nyomást mérsékelni. Ezek persze ellentétes álláspontok és érdekek az önök jelenlegi kormányzati tevékenységével, és ezz el a köztársasági elnök úr által is sérelmezett módon való módosítással gyöngítik a Magyar Nemzeti Bankot, Európai Unióban nem szokásos módon próbálják eszköztelenné tenni, és saját kormányzati túlélési érdekeiket szeretnék ezzel csak érvényesíteni. Nyilvá nvalóan az eddig elmondottakból, remélem, önök is érzékelik, hogy jómagam és a Nemzeti Fórum, akiknek a képviseletében itt többen is meg fogunk szólalni, egyáltalán nem támogatják ezt a törvényt. Bármilyen trükkel próbálnak most módosító indítványokat beny újtani hozzá és kozmetikázott szócsavarokkal megfelelni az esetleges jogszerűnek tűnő törvényeknek, ezzel a törvénnyel egyet lehet tenni, azt, hogy vissza kellene vonni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Nem okoznának nemzetközi feszültséget, és a gazdasági élet szereplőit is megnyugtatnák. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most kétperces felszólalásra kerül sor. Megadom a szót Szabó Zoltán képviselő úrnak, MSZP. (19.50) DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt gondolom, a Font képviselő úr által vizionált összeesküvéselméletre nincs sok értelme szót vesztegetni, azt azonban szeretném elmondani, úgy tűnik, hogy Font képviselő úrban egy kozmetikus veszett el, mert mindenben kozmetikázá st lát. Kozmetikázást lát a benyújtott módosító indítványokban, holott amikor egy alkalommal - valóban
