Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - A Kárpát-medence határon túli magyar régiói képviselőinek köszöntése - A határon túli magyarok nemzetpolgárságáról és a szülőföld-programcsomag létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. SZANYI TIBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
4007 valljuk be azt is, az nem ártana számukra, ha nem kellene ugyan átköltözniük, de ott le nne a zsebükben a magyar útlevél, mert hiszen magyar állampolgárok, és lehetőségük lenne arra, hogy például hozzám vagy másokhoz baráti, rokoni alapon bejelentkezzenek. Tessék mondani, én megtagadnám bármelyik rokonomtól, hogy bejelentkezzék hozzám? Bármel yik gyergyószentmiklósi barátomtól? Nem. El tetszettek gondolkodni ennek a következményein? Valószínűleg elgondolkodtak önök is, s talán jobban tudják, hogy miért mondanak igent. Talán jobban tudják, mint mi. És talán jobban becsapják a külhoni magyarokat akkor, amikor azt mondják, hogy szavazzanak igennel, de közben olyan törvényt fogadjunk el, amely másodrendű állampolgárságot hoz létre. Hadd emlékeztessem Petrétei miniszter úr szavaira kedves barátaimat. Összefoglalva: azt szerettem volna mondani, hogy e sélyt a határainkon túl élő magyaroknak, esélyt arra, hogy a nyelvüket, a kultúrájukat, a hagyományukat, a szülőföldjüket megőrizzék, szeressék, és ott boldoguljanak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Hozzászólásra megadom a szót Szanyi Tibor államtitkár úrnak. DR. SZANYI TIBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Elég sok érzelem szorult a plenáris ülé sterem falai közé a mai nap során. Hadd osszak meg önökkel én is egyet, ami éppen bennem van. Nagyonnagyon fáj, hogy bármilyen oknál fogva is, de ezt a vitát és ezeket a felszólalásokat nem hallhatják a határon túli magyar szervezetek képviselői. Nem tudo m, mi az oka, elnök úr, hogy a maguk felszólalásai után elhagyták az üléstermet, de azt hiszem, annyit mindenképpen érdemes a javukra megtenni, hogy a mai parlamenti ülés jegyzőkönyvét - ha kérhetem, elnök úr - a parlamenti adminisztráción keresztül küldjé k utánuk. Ugyanis nagyon sok érv hangzik el - az ő részükről is hangzottak el érvek és a mi részünkről is, akik részint szavazni fogunk 5én vasárnap, részint a Magyar Országgyűlésben megvitatunk, és eddig is megvitattunk ilyen jellegű dolgokat , hiszen é rvanyag van bőven, és az nem egysíkú. Érdekes módon mindenki, aki ebben a kérdésben hozzászól, mond valamilyen saját példát. Engedjék meg, hogy én is egy nagyon rövid mozzanat erejéig ezt tegyem. Volt az életemben egyszer egy olyan helyzet, amikor döntenem kellett, hogy éleke egy kettős állampolgárság lehetőségével vagy sem. (20.50) Elnök Úr! Nagyon csábító volt, ám amikor végiggondoltam, magam döntöttem úgy, hogy nem. És azt hiszem, a nem végiggondolt dolgokra szokták azt a hasonlatot vagy utalást tenni, hogy olyan ez, mint Pandora szelencéje. Kérem tisztelettel, mi itt, a Kárpátmedencében a harmadik évezred elején felnyitottuk azt a Pandóra szelencéjét, amit egyébként éppen csak üggyelbajjal le tudtunk zárni a XX. század végéig. Ez egy borzasztó nagy fe lelőtlenség a hazai és az idekötődő politikai gondolkodóktól, akik minket elvittek eddig az útig. Amikor azt mondom, hogy nincs végiggondolva, és itt többen felvetették, hogy pénz lennee a magyarságunk, emlékeztetni szeretném ezt a tisztelt Országgyűlést, hogy amikor mi éveken át Magyarország európai uniós csatlakozását - mondjuk így, uniós állampolgárságunk ügyét - tárgyaltuk, az idő 99 százalékát igenis azzal töltöttük, hogy a pénzről beszéltünk. És ne tévedjünk meg e tekintetben: azok, akik most egy esé lyként kacsingatnak a magyar állampolgárság lehetőségére, ők is bizony pénzre gondolnak, természetesen és joggal. De gondoljunk mi is egy picit többet a pénzre! Ha valaki úgymond megszerzi a határon túli magyarok sorából a magyar állampolgársá got, az azonnal le is mond mindarról, amit egyébként még, tisztelt ellenzék, az önök kormánya idején a kedvezménytörvény számukra biztosított. Azaz feltehető a kérdés: ha valaki az otthon maradásához köthető kedvezményekről lemond, akkor vajon
