Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - A Kárpát-medence határon túli magyar régiói képviselőinek köszöntése - A határon túli magyarok nemzetpolgárságáról és a szülőföld-programcsomag létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ):
3999 Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Gruber Atti la képviselő úrnak, Fidesz. DR. GRUBER ATTILA (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Gyanútlanul én is azt hittem, hogy ma a szülőföldprogramcsomagról fogunk vitatkozni, és még akkor is egy kicsit bíztam benne, hogy erről szól a ma este, amikor Eörsi Mátyás képviselőtársam egy vízióról, egy nagy európai vízióról beszélt. Aztán ehhez a nagy vízióhoz Balogh József konkrét számokat is csatolt, és Vastagh Pál úr is ebben az európai nagy vízióban gondolkodott. Azt hiszem, hogy a szülőföldprogram helyett most már arról szól a vita, hogy hogyan nyúljuk le az európai uniós büdzsét, hogyan lehet felelősség helyett európai uniós pénzek után matatni. Azt hiszem, hogy akkor, amikor a PHARE CBCprogramjai voltak soron, akkor soha nem ar ról szólt a történet, hogy az Ausztriában élő magyar kisebbség hogyan támogatja a magyar többséget, egészen más logikája volt annak. Azt a felelősséget, amit a népszavazás, azt a felelősséget, amit a szülőföldprogram kötelez számunkra, ne próbáljuk európai uniós pénzforrások felhasználásával megspékelni! Úgy hiszem, hogy aki volt Kisszelmenc és Nagyszelmenc határán - a kis telefonomban most is őrzöm ezt a képet erről a településről (Felmutat egy mobiltelefont.) , azt tudja, hogy a szlovákiai uniós tag szel menci rész, meg az ukrajnai, jó ideig nem uniós tag - mind a két településrész magyar lakta - miként vélekedik erről a vízióról. Azt hiszem, hogy egyelőre rémálom számukra. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban. - Gőgös Zoltán: Ne mondjál már ilyet!) ELNÖK (dr . Világosi Gábor) : Most megadom a szót Kóródi Mária képviselő asszonynak, SZDSZ. DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valójában nem könnyű egy ilyen felfokozott légkörben szakmai, higgadt érvelést adni arról a két javaslatról, ami előttünk fekszik, de természetesen a felfokozott légkör is tökéletesen érthető, hiszen mindannyiszor, ahányszor a Magyar Országgyűlésben, ahányszor a magyar politikában a magyarság kérdései szóba kerülnek, mindahányszor a magyar nemzet ké rdései, a magyar nemzet és a határon túli magyarok kapcsolata szóba kerül, felfokozódik a légkör. (Az elnöki széket dr. Deutsch Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Nagyon sajnálatos, hogy minden ilyen vita úgy kezdődik és úgy folytatódik, hogy eb ben a vitában egymás minősítgetésére is sort kerítünk, és ilyenkor a nagy nemzetegyesítő programok közepén bizony saját magunkon belül olyan kitételekkel élünk, amelyek ezt az egyesítést vagy egyezséget, a köztünk lévő jó beszélőképességet, partnerséget ne mhogy nem erősítik, hanem rendkívüli módon gyengíteni tudják. (20.10) Különösen akkor fokozódik fel a légkör, amikor egy olyan népszavazás előtt állunk, amelyben szinte már csak az a fontos, hogy ki győz. De az, hogy mi az ügy, és ennek az ügynek milyen ki menetelei lehetnek, mi az, amit hoz magával, valójában már aligha szempont, mert az összes értékelés szinte csak arról szól, hogy hogyan lehet a saját álláspontunkat ebben a kérdéskörben minél erőteljesebben megjeleníteni, minél erőteljesebben rábeszélni a szavazóközönségünket, hogy a mi álláspontunkat képviselje. Ez persze egyrészt normális, másrészt viszont amikor ilyen típusú nagy ügyekről van szó, akkor azért érdemes lenne a részleteket is mélyebben elemezni. Éspedig azért, mert nem biztos, hogy nem oko zunk nagyobb kárt adott esetben a jó szándékunkkal, a segítőkészségünkkel, mint amit eredetileg gondoltunk volna.
