Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - A Kárpát-medence határon túli magyar régiói képviselőinek köszöntése - A határon túli magyarok nemzetpolgárságáról és a szülőföld-programcsomag létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ):
4000 Szeretnék az országgyűlési határozati javaslattal és a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslattal, nem a népszavazással kapcsolatosan foglalko zni. Hiszen magam is tudom, és azt gondolom, mindannyian tudjuk, hogy ez a két javaslat nem helyettesíti a népszavazásra adott választ, nem váltja azt ki, és valójában nem is rendezi el mindazokat a problémákat, felvetéseket, megjelenő új kérdéseket, amely ek - szerintem is igaza van ebben Herényi Károly képviselő úrnak - 6án meg fognak fogalmazódni. Az előttünk fekvő két javaslat mástmást jelent. Számomra az országgyűlési határozati javaslat valójában, hogy is mondjam, meggondolandó. Ezt mondom azért is, mert ennek a javaslatnak a jogi konstrukciója szerintem is kicsit billeg. És akkor mondhatom azt is, hogy nagyon finoman fejeztem ki magam. Én is úgy ítélem meg, hogy maga az országgyűlési határozati javaslat csak arra adhat felhatalmazást a kormánynak, ho gy foglalkozzon a kérdéskörrel, hogy mit jelenthet a nemzetpolgárság, készítse elő ezt a gondolkodásmódot, próbálja meghatározni az intézményrendszert. És ezt követőleg természetesen akkor kell jönni a parlament elé a nemzetpolgárság fogalmával, ha ez a fo galom megéli azt a lehetőséget, hogy egyáltalán az Országgyűlés elé kerüljön. Hiszen ebben az ügyben a népszavazáson valami döntés születik. Ha az igenek vannak többségben, és a kettős állampolgárság intézményéről kell gondolkodnunk, akkor az állampolgársá gi jog megadása a határon túl élőknek ilyen szempontból a nemzetpolgárság intézményét legalábbis rejtélyessé teszi. Ha a nemek vannak többségben, akkor valóban tudunk gondolkodni valamilyen olyan intézményben, ami egyfajta jogosítványkört szed össze a hatá ron túl élő magyaroknak, amiket Magyarország akar a határon kívüli nemzet tagjainak biztosítani. De akkor meg kell vizsgálnunk, hogy a többletjogosítványsor hogyan viszonyul az állampolgársági jogokhoz, azoktól mennyivel kevesebb, mennyivel jelent más meg oldási formákat, és mennyivel több adott esetben a magyarigazolványban biztosított jogosítványoknál. Gyakorlatilag ebben a kérdésben mindenképpen a népszavazás döntése és az ott megjelenő, Magyarországon élő, Magyarországon lakó politikai közösség tagjaina k, azaz a magyar állampolgároknak a véleménye döntő lesz. Nem gondolom azt, Herényi képviselő úr, mint ahogy ezt ön gondolja, hogy a magyar emberek azért gondolkodnak így, mert nem Kossuth népe, hanem Kádár népe. Nem, ez egy gondolkodó nép, amelyik a maga érzelmei, érzületei, akarata, józan belátása, és nem egy esetben nagyobb politikai érzéke alapján dönt, mint ahogy mi itt egymással vitatkozni tudunk. Úgyhogy azt gondolom, bölcs lesz az a döntés, amit a magyar nép ebben a kérdésben a népszavazás alkalmáva l ki fog mondani. A magam részéről a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslattal kapcsolatosan néhány olyan kérdést szeretnék megemlíteni, amit megfontolandónak, átgondolandónak tartok, és annak érdekében, hogy ez meg is valósuljon, módosító javaslatokat is nyújtottam be a törvényjavaslathoz. Úgy gondolom, hogy amikor segítséget adunk, ez egy nagyon érzékeny és nagyon nagy odafigyelést igénylő kérdés. Ugye, még egymásnak sem adhatunk úgy segítséget, hogy ne vigyázzunk arra, hogy azzal a segít séggel adott esetben ne okozzunk olyan kárt, amellyel szembe kell nézni. Nos, amikor a Szülőföld Alappal kapcsolatosan ezt a támogatási formát kialakítottuk, akkor külön kell választani az alapot mint egy olyan pénzügyi konstrukciót, amely valójában egy kö zös vállalkozása a magyar nemzetnek és a nemzet határon túl élő tagjainak. Ezt el kell választani attól, amikor egyszerűen segélyeket vagy segélyezési formákat adunk. Éppen ezért az én számomra ennek az alapnak a célja az kell hogy legyen, hogy olyan támog atási eszközrendszert adjon, amiben nagyobb közösségeket támogat, és amiből kihagyja a személyi támogatási konstrukciót. A személyi támogatási konstrukciók egyébként jelen vannak más konstrukciós formákban, az Oktatási Minisztériumnál, a gyermek, ifjúsági , szociális és az Egészségügyi Minisztériumnál, a Gazdasági Minisztériumnál. Azokat a lehetőségeket, azokat a formákat ott kell meghagyni. Magát a Szülőföld Alapot véleményem szerint olyan alappá kell alakítani, amely önkormányzatoknak, regionális együttmű ködéseknek ad nagyobb lehetőséget, hiszen ezzel elérjük
