Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - A Kárpát-medence határon túli magyar régiói képviselőinek köszöntése - A határon túli magyarok nemzetpolgárságáról és a szülőföld-programcsomag létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. CSAPODY MIKLÓS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3972 És b ár az ugyancsak sokat hangoztatott szülőföldstratégiának egy alig félnapnyi vita nem adhatott új lendületet, az MDF úgy ítéli meg, hogy a cselekvés sürgető kényszerét mindenki őszintén érzi. Most egy parlamenti határozat van előttünk és egy olyan törvényj avaslat, amelyik a határozatból következne. Noha a határozat a nemzetpolgárság mellett egy szülőföldprogramcsomag létrehozására is felhatalmazást kér az Országgyűléstől, a törvényjavaslat mégis csupán a Szülőföld Alapot, a programcsomagnak ezt az egyetlen elemét foglalja magába. Az MSZP két másik, néhány hete meghirdetett javaslatát a 20 milliárdos beruházási pénzről, illetve az 1 milliárdos alappal induló, 1 százalékos adóbefizetéseket is befogadó, majd ezeket megduplázó kormányzati hozzájárulásról szóló, részletesen kidolgozott tervet én nem találtam meg. Ezek csak a határozat indokló részében ismerhetők fel, úgy elég távolról, a speciális úti okmány bevezetésével együtt. Azt is csupán remélni tudom, hogy a korábban bejelentett, sajtó- és közvéleményszert e lelkesen fölkapott 20 milliárd nem azonos az alapba mindenhonnan összevonni tervezett költségvetési pénzek összegével. Vannak jelek arra, hogy nem azonos, más jelek az ellenkezőjét mutatják. Ebben a kormány válaszát várjuk. A nemzetpolgárságról szóló jav aslat fő szövegével akár egyet is lehetne érteni, ha az ember megtudná belőle, mit jelent a nemzetpolgárság jogilag; szegény igazságügyminiszter ki is ment - nem is csodálom. Azt, hogy mit jelent lélekben és érzésben - hogy Antall Józsefet idézzem , mind enki érzi, mindenki előtt világos. Hogy ez az irodalmi reformkori eredetű fogalom a magyar nemzet minden egyes tagját magába foglalja, éppen úgy, ahogyan a Szent Korona a történelmi Magyarország minden lakóját jelentette és jelképezi ma is a nemzet spiritu ális egységét, ezt talán már nemcsak a történészek tudják. Azt azonban, hogy e fogalomnak mi a konkrét jogi értelme, hogy vane jogi jelentése, nem tudjuk. Valószínű, hogy sajnos nincs. Nincs, hiszen a kettős állampolgárság vitáiban éppen a kormányoldal ké pviselői szoktak azzal érvelni, hogy azért nem lehet külhoni vagy bármilyen más - szerintük másodosztályú - állampolgárságot adni, hanem csak egyet, a teljeset, mert az állampolgárság csak egyetlen teljes körű jogviszonyt hoz létre. Ez a jogviszony pedig - mondják egyébként helyesen - csak egy állam és az adott személy között jöhet létre. A magyar állampolgárság tehát a magyar állam és egy természetes személy közti viszonyt jelenti. A magyar nemzet és a személy között ilyen viszony nincs, mert abba az ember eleve beleszületik. A nemzet ugyanis nem jogi, hanem részint vérségi, részint pedig szellemi és kulturális fogalom. S éppen ez a kulcsprobléma: a mi esetünkben nem fedi az állam a nemzetet. A nemzet még mindig sokkal nagyobb, mint az állam. Ezért van, hog y Magyarország mint állami entitás, úgymond, önmagával határos, mint nemzeti entitással. Ezt a problémát persze az Unióban már rég megoldották, mi azonban azóta is a hogyanról vitatkozunk. Az MDFnek a határon túli magyarok különleges jogállásáról szóló ja vaslata már öt éve, 1999ben éppen ezt az ellentmondást kísérelte meg nem feloldani, hanem valahogy oldani. Azért, mert akkor még a kettős állampolgárságot is mindenki mindenáron el akarta még valahogy kerülni, s akkor született meg a státustörvény, amiből később a kedvezménytörvény maradt. Az MDF szerint tehát a nemzetpolgárság olyan, egyébként igen rokonszenves segédfogalom, aminek nincsenek jogi tartalmai, ezért ez esetben csupán olyan mankó, amivel nem lehet túl messzire eljutni. Furcsa ellentmondás az is, hogy a javaslat indoklása a nemzetpolgárság meglehetősen illékony kategóriájából mégis konkrét, jó megoldásokat vezet le. Pontosabban méltatlanul csak az indoklásban, és teljesen kidolgozatlanul, de világosan beszél egy majdani Szülőföld Alapról - itt bújik meg az MDF által egykor javasolt harmadik 1 százalékok kiegészítése , és sajnos a már hiányolt 20 milliárdos terv konkrét említése nélkül, de itt esik szó a Szülőföld Alapot támogató gazdaságfejlesztési, munkahelyteremtő programról, továbbá a partne r hitelprogramról is. Ez az MDF számára rokonszenves elgondolás, hiszen mindeddig hiába sürgettük az állam fokozottabb részvételét a szomszédos országok gazdasági életében, a vajdasági magyarok földhöz juttatásában, hiába sürgettük a stratégiai vásárlásoka t, az állami garanciavállalásokat a magyar tőke támogatására. Itt esik szó az uniós forrásokat felhasználó, határokon átívelő regionális fejlesztési, település- és vidékfejlesztési programokról is, de sajnos csupán csak annyiban, hogy mindez oda van írva. Oda, a
