Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - A Kárpát-medence határon túli magyar régiói képviselőinek köszöntése - A határon túli magyarok nemzetpolgárságáról és a szülőföld-programcsomag létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. CSAPODY MIKLÓS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3973 papírra. Kicsit olyanformán, mint amikor a beszédíró egyszerűen leírja a megadott szempontokat, ahelyett, hogy igazi feladatának eleget tett volna, és magát a jó beszédet írta volna meg. Ez így még vázlatnak is kevés, de végre konkrétum. Olyan konkr ét célmegjelölés, amit az MDF helyesnek tart, ezért várja a kormánytól a kidolgozott tervet. A határozati javaslat tehát sok jó elgondolást foglal össze, de sajnos csak tömör mondatokban, minden részlet nélkül. Csak az a nemzetpolgárság, az ne volna! De le gyen: ha mától úgy döntünk, hogy az állampolgárság és a nemzetpolgárság egyenjogú és létező jogi kategória, akkor legyen. Némileg más, szerencsésebb és komolyabb megoldásnak gondoljuk a törvényjavaslatot. A Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslat ugyanis a nemzetpolitika egyik kulcselemének, a gazdasági stratégia intézményi keretének megalkotását célozza. Ha az országgyűlési határozat esetében az elnagyoltságot bíráltam az előbb, akkor itt ennek az ellenkezőjét kell szóvá tennem. Ez a törvényjavaslat ugyani s olyan mértékben részletező, hogy miután a határon túli magyar gazdasági stratégia egyéb más elemei ma még teljesen kidolgozatlanok, félő, hogy ilyen aprólékos részletekben azt sem tudjuk, hogy hogyan tudna ez majd a többiekhez illeszkedni. Helyes dolog v égre kimondani, hogy létrehozunk egy olyan alapot, amely a szülőföldön való megmaradást támogatja, mégpedig a Magyar Köztársaság alkotmányos felelőssége jegyében. Azt sem árt értékelni, hogy az adományokhoz hozzáadandó támogatásról már a 2006os állami köl tségvetés tervezésénél is rendelkezni kell. Helyes dolog továbbá a kedvezményezettek körét tételesen is kifejteni, és korrekt az is, hogy az előterjesztő itt már kissé ráközelít a másik javaslatban még kidolgozatlanul maradt részletekre. Az alap pénzügyi f orrásait például már egészen pontosan felsorolja, a törvényszövegnek ez a részlete tehát működőképes eljárást rögzít. Ez az a pont, ahol a már említett 1 milliárdos induló alapról is végre szó esik, a befizetésekkel és a duplázással együtt. Az alap működés i rendje is jól felépített lehet - s itt most nem részletezem az irányító tanács felépítését és az összes többit , van azonban egy másik pont, ami sötét gyanút ébreszt. Ez a pont a 10. § (4) bekezdése a támogatási rendszer egészének koordinálásáról. Mert az természetes, hogy az alap pénzeire benyújtott pályázatokról éppen úgy pontos nyilvántartást kell vezetni, mint a bevételekről, a kiadásokról és a többiről, az internetes nyilvánosságot pedig talán bele sem kellett volna írni, mert ez magától értetődő. A mi a sötét gyanút felébreszti, talán csak egy félreértés, aminek eloszlatását a kormánytól várom. Mindeddig ugyanis én is, de a külügyi bizottságnak is még számos tagja abban a hitben élt, hogy ez egy külön alap lesz, hogy ez az alap majd annak a bizonyos 20 milliárdnak a bázisáról fog működni, arra épül; vagyis hogy ez az alap egy olyan külön intézmény lesz, ami az eddigi közalapítványokat és más támogatási formákat kiegészíti majd, nem pedig bekebelezi őket. (17.50) Azt gondoltuk, hogy a Szülőfö ld Alap majd az Illyés Közalapítvány, az Új Kézfogás Közalapítvány, a Segítő Jobb Közalapítvány mellett jön majd létre mint a nemzetpolitika gazdaságpolitikai stratégiájának új zászlóshajója. A zárórendelkezésekben azonban ez olvasható: a kormány felhatalm azást kap a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényben a határon túli magyarok támogatására szolgáló fejezeti előirányzatok átcsoportosítására az alap javára. Eszerint tehát szó sincsen új forrásokról, szó sincsen új támogatásokról, szó sincs az évi 1 ezrelék megemeléséről, hanem csupán arról lenne szó, hogy ami itt már megvan a költségvetésben ittott szétszórva, azt a kormány egybesöpri, elnevezi Szülőföld Alapnak, ráülteti a tanácsot, és úgy tesz, mintha többet adna? Az indokló rész m eg csak annyit mond: a kormány felhatalmazást kap a meghatározott 2005. évi költségvetéshez és a többi, és a többi, és a többi, hogy tehát maga intézkedhet. Ha ez így van, akkor ez egy olyan centralizáció, amivel az állam azt mondja, hogy a közalapítványok nem működtek jól, ezért nem újrarendezem és megerősítem őket, hanem egybeterelem őket. Ha ez így volna, akkor minden költségvetési fillérről a tanács, végső soron a felügyelő miniszter döntene. Ha ez így volna, akkor csupán egyetlen forrásbővülésről, egye tlen valódi pluszról beszélhetnénk, az egymilliárdos
