Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - A Kárpát-medence határon túli magyar régiói képviselőinek köszöntése - A határon túli magyarok nemzetpolgárságáról és a szülőföld-programcsomag létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója:
3948 A Magyar Köztársaság kormánya a határon túli magyarokért is felelősséggel tartozik. Feladata ezért segíteni a szülőfö ldön történő boldogulást, támogatni a magyar kultúra és identitás megőrzését. A felelősség egyben azt is jelenti, hogy nemet mondunk a másodrendű állampolgárságra, mint ahogy nemet mondunk a magyar adófizetők terheinek felesleges és igazságtalan növelésére is. Ennek jegyében terjesztjük ma önök elé a szülőföldprogramcsomagot. Különböző államokban élünk, de egy nemzethez tartozunk. A francia forradalom óta az államot és polgárait a nemzeti kötődésnél erősebb kötelékek kötik egymáshoz. A mindenkit egyaránt m egillető állampolgári jogok és a mindenkire egyaránt érvényes kötelezettségek biztosították a több nemzetiségű államok nemzetállammá való átalakulásához szükséges kohéziót és hajtóerőt. Európa azonban jó ütemben halad a szigorú nemzetállami keretek oldásán ak útján. Az alapvető szabadságjogok feltétlen érvényesítése, a belső államhatárok légiesítése, a szubszidiaritás és a regionalizmus elvének tiszteletben tartása új dimenziókat ad a különböző államokban élő népcsoportok együttműködési szándékainak. A Magya r Köztársaság a magyar nemzet tagjai iránt az alkotmányban vállalt felelősségét megtartva vált az Európai Unió tagjává. Ez az elkötelezettség vezette az Európai Unió alkotmányos szerződésének részévé tett, a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának fontoss ágát kimondó javaslatának benyújtásakor. Magyarország európai uniós csatlakozása, az integrációs folyamat térségünk egészét érintő kibontakozása kedvező módon változtatja meg a magyarság boldogulásának feltételeit. Soha nem látott történelmi lehetőséget te remt a magyar nemzet határok nélküli békés újraegyesítéséhez. (15.40) Ha ez így van, eljött az idő a magyarságot alkotó nemzetpolgárok fogalmának, jogainak és egymás iránti kötelezettségeinek meghatározására. Az önként vállalt nemzetpolgárság az egész magy ar nemzetért érzett felelősségből, a gondoskodás kötelezettségéből fakad. Magyar nemzetpolgár az, aki, éljen bármely államban, magát magyar nemzetiségűnek vallja, és akiért a magyar állam felelősséget visel, a szülőföldön való boldogulását támogatja. Külön böző államokban élünk, de egy nemzethez tartozunk. Be kell látnunk, hogy állam és nemzet a XXI. század elején az uniós keretek ellenére sem illeszthető még egybe, nem hozható közös nevezőre. Európában nem is lehet senkinek sem érdeke, hogy súlyos konfliktu sok árán létrehozható, tényleges nemzetállamok alakuljanak ki, hiszen Európában tiszta nemzetállamok, tömeges migráció, asszimiláció, illetve súlyos nemzetközi konfliktusok nélkül nem alakíthatók ki. A mai magyar kulturális nemzeti közösséghez különböző jo gállású, illetve a magyar nemzethez különböző mértékben kötődő csoportok sorolhatók. Az első csoportot alkotják a magyarországi magyarok, akik más határon túli magyarokhoz viszonyítva stabil gazdasági, szociális körülmények, a magyar nyelv és kultúra gyako rlása tekintetében mondhatni: zavartalan körülmények között élnek. A második csoportot alkotják a hét szomszédos országban élő, magyar kisebbségi közösségekhez tartozók. Jogi státusuk ma és alighanem a következő években is országonként változik. A szlovéni ai és horvátországi kulturális és részben területi autonómia mellett a vajdasági, jelenleg még igencsak vérszegény kulturális autonómia, a szlovákiai magyar többségű települések természetes, de eszköz- és joghézagos helyi autonómiája, a tartományi és telep ülési szinten is a központi kormányzat belátására bízott kárpátaljai, illetve a mindenkori magyarromán viszonynak alárendelt romániai magyar közösségeket alkotó, 2,5 millió nemzettársunk sokféle kapcsolatban áll Magyarországgal: nyelvi, kulturális, nemzet i identitások, kötődések, rokoni, munkaerőpiaci és más kapcsolódások, a gazdasági, megélhetési feltételek vagy akár a szülőföldi érzelmi szálak elsősorban Magyarországhoz kötik a kisebbségi magyarokat. A szomszéd országokban élők pozícióját, jogi lehetősé geit tovább bonyolítja a régió négy országának EUtagsága, Románia és Horvátország esetleges taggá válása, Szerbia és Ukrajna tartós kívülmaradása.
