Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - A Kárpát-medence határon túli magyar régiói képviselőinek köszöntése - A határon túli magyarok nemzetpolgárságáról és a szülőföld-programcsomag létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója:
3949 A jelenlegi és a majdani EUkisebbségek számára az utazási, kapcsolattartási lehetőségek rendkívüli mértékbe n bővülnek, két- és többnyelvűségük révén haszonélvezői lehetnek ennek a folyamatnak. Nehéz helyzetben maradhatnak azonban a bővítésből kimaradó államok magyar kisebbségei. Nem véletlen, hogy 2003ban a kettős állampolgárság követelése éppen a Vajdaságban és Kárpátalján talált ekkora visszhangra. A harmadik csoportba sorolhatók, és alapvetően más helyzetűek azok a magyarok, akik a nyugateurópai és a tengerentúli diaszpórákban élnek, akiknek jelentős része soha nem is rendelkezett magyar állampolgársággal, mert erdélyi, vajdasági, felvidéki vagy más születésű. Ők azok, akiknek a nemzeti kötődésében a nyelvi és kulturális elemeknek, illetőleg a rokoni kapcsolatoknak van a legnagyobb jelentősége. A realitások figyelembevétele minden felelős döntés alapja. A vi lágban élő magyarság megmaradásának és boldogulásának nincs könnyű receptje. De az bizonyos, hogy tudunk, és lehet tenni ennek érdekében anélkül is, hogy előre ki nem számítható veszélyeknek tennénk ki a magyarság közösségeit és a velük nemzeti alapon szol idáris magyarországi polgárokat: a szülőföld elnéptelenítésével, a közösségek meggyengítésével, nemzetközi és államközi feszültségek keltésével. A mi felelősségünk egy és oszthatatlan: a nemzet erősítését, nem pedig gyengítését kell célul tűznünk. Különböz ő államokban élünk, egy nemzethez tartozunk. A kormány meggyőződése, hogy az együttműködő, egymás iránt felelősséget vállaló nemzetek Európájában az állampolgársági kötelékekkel együtt jól megférnek a nemzetpolgársági kötelékek, melyek a szellemi gazdagság , az anyagi gyarapodás mással nem helyettesíthető forrásai. A nemzetpolgárok jogai közül kiemelkednek a magyar nyelv és kultúra ápolásához kapcsolódó jogok. Ennek az örökségnek a megőrzésére és ápolására minden nemzetpolgár számára lehetőséget kell biztosí tani. A kormány kezdeményezi, hogy egymilliárd forint kezdőtőkével jöjjön létre a Szülőföld Alap, melynek kedvezményezettjei a szomszédos államokban élő magyar nemzetpolgárok, illetve intézményeik. A T/12725. számon önök elé terjesztett törvényjavaslat a S zülőföld Alap életre segítését célozza. A létrejövő alap a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való anyagi és szellemi gyarapodását, az anyaországgal bővülő és erősödő kapcsolattartását elősegítő programok megvalósítását szolgálja. (15.50) Az előttünk fekvő törvénytervezet elfogadásával létrejövő alap a határon túli magyarság számára értékes és komoly támogatások nyújtását teszi lehetővé a Magyar Köztársasággal közvetlenül szomszédos hét országban. Az ezen államokban élő, magukat magyarnak valló személ yek, illetve a törvényben megfogalmazott célok megvalósításában szerepet vállaló más személyek, valamint olyan szervezetek és végül, de nem utolsósorban önkormányzatok kaphatnak majd ezen alapból támogatást, melyek székhelye Magyarországon vagy valamely sz omszédos ország területén van. A törvény megteremti az össznemzeti, társadalmi méretű szolidaritás önkéntes befizetésekben és adományokban megnyilvánuló kifejezésének lehetőségét állampolgárságtól és lakóhelytől, illetve székhelytől függetlenül bármely jog i személy, jogi személyiség nélküli szervezet és természetes személy számára. Ezenkívül a Magyar Köztársaság költségvetése az adományoknak megfelelő összegű hozzáadott forrásokat is biztosít majd az alapnak a 2006. évtől. Végül a törvény annak a lehetőségé t is megteremti majd, hogy az alap rendeltetésével összhangban lévő támogatást adjon a magyar állam. E legutóbbi jogcímen a 2005. évi költségvetési törvényjavaslatban benyújtott módosító indítvány, amelyet a kormány támogat, egymilliárd forintot bocsát az alap rendelkezésére. A jogi személyek, a jogi személyiség nélküli szervezetek és természetes személyek Szülőföld Alap javára történő önkéntes befizetései a kiemelkedően közhasznú szervezetek részére juttatott adománynak fognak minősülni. Ennek megfelelően a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglalt kedvezményezettség érvényesíthető majd.
