Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - DR. EÖRSI MÁTYÁS, az európai ügyek bizottságának előadója: - ELNÖK (Mandur László): - DR. VASTAGH PÁL, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3860 DR. EÖRSI MÁTYÁS , az európai ügyek bizottságának előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az európai ügyek bizottsága mint kijelölt bizottság megtárgyalta az alkot mányos szerződést. Ezzel kapcsolatban szeretnék ebben az ünnepélyes pillanatban egy kellemetlen dologról beszámolni, nevezetesen arról, hogy nem tudtunk igazából beható vitát folytatni az alkotmányos szerződésről. Ennek az oka az volt, hogy bár az európai ügyek bizottsága igyekszik nem parlamenti plenáris napra kitűzni az üléseit - szeretünk szerdán ülésezni, amennyiben ez lehetséges , de mostanában olyannyira elharapózott a parlamentben a vitanapok száma, hogy a kitűzött bizottsági üléssel egy időben rend ezte meg a parlament az új nemzetstratégiáról szóló vitanapot. A bizottság tagjainak nagyon komoly dilemmát okozott, hogy a magyar nemzeti stratégiáról szóló vitanapon vegyenek részt, vagy pedig - ha tetszik - az európai nemzetstratégiáról szóló vitán, ami kor az európai ügyek bizottságában tárgyaltuk az európai alkotmányos szerződés kérdését. Érthető, hogy a bizottság tagjai a plenáris ülésen vettek részt, ezért csak egy nagyon rövid vitára volt lehetőség. A vita annyiban pozitív volt, hogy a bizottság tagj ai közül kivétel nélkül mindenki támogatta az európai alkotmányos szerződést. Ugyanakkor szeretnék beszámolni az Országgyűlésnek egy, ha tetszik, vitatott kérdésről is. A FideszMagyar Polgári Szövetség képviselői - nyilván ezt majd halljuk tőlük a mostani vitában , miután nem volt mód, hogy igényüknek megfelelően Magyarország egy klauzulát csatoljon az európai alkotmányos szerződéshez, az országgyűlési határozathoz kívántak csatolni egy magyar értelmezést arról, hogy Magyarország hogyan értelmezi a kisebb ségi klauzulát. A bizottság többségének az volt az álláspontja, hogy ez nem helyes. Lehet a Magyar Országgyűlésnek véleménye arról, hogy mi hogyan értelmezzük az alkotmányos szerződés preambulumának a kisebbségekre vonatkozó kitételét, de ezt semmiképpen s em helyes egy ratifikációs okmányban szerepeltetni, ezért a többség ez ellen az elképzelés ellen volt. Ugyanakkor örömmel tudom tájékoztatni az Országgyűlést arról, hogy ez az ellentétes álláspont sem volt akadálya annak, hogy az európai ügyek bizottsága e gyhangú szavazással - tehát mind a négy parlamenti párt bizottságban helyet foglaló képviselőinek az igenlő szavazatával - támogassa az európai alkotmányos szerződést. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztel t Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 1515 perces időkeretben. Ezek közben kétperces felszólalásokra nem kerül sor. Először megadom a szót Vastagh Pálnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja ne vében felszólalni kívánó képviselő úrnak. Parancsoljon, öné a szó. (8.30) DR. VASTAGH PÁL , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Nem túlzás, ha azt mondom, hogy a Magyar Országgyűlés való ban történelmi döntés előtt áll, hiszen az eddigi nyilatkozatok szerint joggal bízhatunk abban, hogy a parlamenti pártok annak vitája után megerősítik az Európai Unió új alkotmányos szerződését. Három esztendővel ezelőtt Laekenben, az Európai Tanács ülésén elfogadott nyilatkozat jelölte meg ennek az alkotmányozási folyamatnak a célját, és ez három fő irányt tartalmazott; az egyik az, hogy az Európai Unió kerüljön közelebb az emberekhez, kerüljön közelebb Európa polgáraihoz, különösen - és ezt kiemelték a la ekeni nyilatkozatban - a fiatalokhoz. Másodszor: az Európai Unió őrizze meg működőképességét a tíz új tagállammal történő bővítés után is. Harmadikként pedig azt jelölték meg a laekeni deklarációban, hogy az Európai Unió legyen képes arra, hogy a nemzetköz i politika, a világpolitika alakítójává, formálójává, aktívabb szereplőjévé váljon.
