Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 30 (191. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - NÉMETH ZSOLT (független):
3843 olyan kérdésre kitér az indokolás, ami a normaszövegben abszolút nem található meg. Nem rendezi például a geotermikus energia kérdését, tehát ez sem megfogható a törvényből. Van egy másik nagyon fontos kérdés Magyarországon, én úgy érzem, hogy ezen a területen is óriási nagy kalózkodás van, hisz ha valaki repülőgépre ül, és ránéz föntről Magyarország természeti tájaira, akkor tapasztalhatja, hogy hihetetlen mértékű bányászati tevékenység zajlik Magyarországon, és ezért is lenn e fontos, hogy a környezetvédelmi hatástanulmány előzzön meg minden egyes procedúrát. Nem szabad beleegyezni abba, hogy adott esetben egy környezeti engedéllyel vagy egy építési engedéllyel - fogalmazzunk úgy - minden további nélkül bányászati tevékenysége t lehessen folytatni, mert sajnos Magyarországon ebből a szempontból valóban egy kalózkodás folyik, és ezt kellene sokkal szigorúbban helyre tenni, hisz rengeteg kavicsbánya működik Magyarországon. Az ember számára érthetetlen, hogy ez a törvény, azt lehet mondani, még további engedményeket ad magának a tulajdonosnak, és az ott élő emberek számára semmiféle olyan kártalanítási, kártérítési kötelezettséget nem fogalmaz meg, amely adott esetben a telekhatáron kívüli területekre esik. Ezt a szempontot mi a kör nyezetvédelmi bizottsági ülésen elég hangsúlyosan megfogalmaztuk, de úgy látom, hogy a törvényben semmi olyan módosulás nem következik be, ami akár az alábányászott területeken, akár a telekhatáron kívüli kártérítést próbálná önmagában rendezni. (Folyamato s zaj.) Padragkút esetében több utcában azért kellett speciális engedélyt kérni gázvezetékfektetésre, mert alábányászott terület. Az a terület 70 vagy 60 éve lett alábányászva. Magának a törvénynek ezeket a kérdéseket is mindenképpen rendeznie kellene ah hoz, hogy valóban mindenki számára elfogadható legyen, és elsődlegesen a környezetében élők számára elfogadható legyen. Ha minden területen ilyen előírásokat kell betartani, akkor a tiltakozás nagymérvű lesz, és hiába ír elő különleges jogot magának a tula jdonszerzés lehetőségének, ha adott esetben az állampolgárok a maguk részéről olyan lépést tesznek, ami teljes egészében megakadályozhatja a tevékenység elindítását. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Képviselőtársaim! Én megértem , hogy nagyon hosszú nap végéhez közeledünk, de ez nem jogosít fel senkit, hogy túlzottan hangosan beszélgessen az ülésteremben. Kérem, hogy akik beszélgetni kívánnak, fáradjanak ki a folyosóra. Folytatnánk a vitát. Megadom a szót Németh Zsolt képviselő úr nak, független. NÉMETH ZSOLT (független) : Miért nem bírjuk a politikusokat? - kaptuk meg mindannyian tegnap ezt a könyvet, amit a kezemben tartok. (Felmutatja.) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ebből olvasnék fel néhány sort. “M inden ellenkező látszat ellenére ugyanis az Országgyűlésben komoly munka folyik. Éppen ezért az Isten óvjon valamennyiünket attól, hogy például a bányatörvény vitájába beleszóljon, mondjuk, egy irodalomtörténész, egy katona vagy egy hosszútávfutó. Sokkal h asznosabb, ha ők ezalatt a választókörzetüket járják, vagy a kulturális bizottságban az írók támogatásáról, a honvédelmi bizottságban a honvédelem kérdéseiről, esetleg a sportbizottságban a hosszútávfutási törvényről vitatkoznak. Éppen elég, ha az az 56 e mber hallgatja meg egymást, aki ért a bányászathoz. Ők lefolytatják a vitát, a többiekre csak akkor van szükség, amikor szavazni kell.” (21.10) Tisztelt Képviselőtársaim! A könyv többi részét nem olvastam el, de ez a tétele egészen biztosan nem igaz, mert az állítással szemben én azt mondom, Isten óvjon bennünket attól, hogy a bányatörvényt csupán a bányászokra bízzuk. Én magam nagyon tisztelem a bányászatot is, a bányászokat is, és ennek egy peremterületét, a bányamérést valamennyire talán ismerem is, azon ban mivel nem nyomaszt a bányaművelés magas tudománya, ezért aztán olyan mondatra is
