Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 30 (191. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ÉKES JÓZSEF (független): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ÉKES JÓZSEF (független):
3842 ÉKES JÓZSEF (független) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Szalay Gábor képviselőtársam részéről elhangzott, hogy annak idején nagyon sok dolog bekerült a nagy kalapba, holott környezetvédelmi rekultivációs célokat kellett volna eredményezzen. Ez sajnos nem történt meg, és talán most is kihagyta maga az előterjesztés a tájrendezési célelőirányzat kérdését. Óriási kérdés, hogy ez mikor kerül vissza. (Folyamatos zaj.) Nem hallani? (Az elnök csenget.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : A képviselő urakat, akik nem vesznek részt a vitában, megkérném, hogy ne az ülésteremben folytassák a beszélgetést. A képviselő úré a szó. ÉKES JÓZSEF (független) : Most az óriási nagy kérdés, hogy ez magába a rendszerbe bele foge egyáltalán kerülni, hisz a későbbiek során is akadnak majd olyan tájrendezési kötelezettségek, amelyeket adott esetben magának az államnak kell végrehajtani a. A Podolák képviselőtársam által elmondottakkal kapcsolatosan szeretnék pár dolgot megjegyezni. Ő azt mondta, hogy a tulajdonos védelmének erőteljesebb megfogalmazását testesíti meg a törvény, és az ingatlantulajdonosoknak bizonyos területeken tűrniük ke ll. Én majd egykét dologgal alá kívánom támasztani, és talán önök is rá fognak jönni arra, hogy a törvény nem minden területen alkalmas valóban a bányászati tevékenység hathatós végzésére. Elsődleges kérdés az erőforrások ésszerű felhasználása. Én egypár tényt szeretnék önökkel közölni, és ebből adódóan nem találom magában a törvényben a környezetvédelmi hatásvizsgálatot. A terv, a törvény tulajdonképpen kiveszi a vizet mint egyfajta halmazállapotától függetlenül nem minősülő bányászati tevékenységhez tart ozó terméket. Emlékezzünk vissza a tapolcai esetre, amikor a Tapolcaitavasbarlangban pont a bányászati tevékenységből adódóan tűnt el a víz. Tehát ebben a kérdésben is a környezetvédelmi hatástanulmánynak és hatásvizsgálatnak mindenképpen meg kellene lenn ie. Az államtitkár úr is úgy fogalmazott, hogy a környezetvédelmi hatástanulmány kötelezővé kell váljon, de a törvény ezt önmagában nem tartalmazza. Szomorú az is, hogy az építési tilalom területén - hisz annak idején Ajkán 130 éven keresztül működött a bá nya, 1 millió méter vágat lett fejtve - nem rendelkezik a törvény, hisz a teleken belüli bányászati tevékenységet és a tulajdoni viszonyokat próbálja meg rendezni, viszont az alábányászott területek kérdéskörét nem rendezi. Annak idején 1870 környékén álla pították meg az ilyen károkból eredő kártérítés fogalmát. Ez a törvény az alábányászott területeken adódó károkat önmagában nem rendezi. Tudnék itt esetet mondani, hisz Ajka környékén, Bódén, Csingerben, Padragkúton volt tulajdonképpen építé si tilalom ezeken a területeken, és vannak olyan területek, ahol az alábányászottságból adódóan sajnos több száz hektáron több tíz évi bányabeszakadások vannak, és ezeket az égvilágon senki nem fogja helyre tenni. Ebből adódóan a kártalanítás kérdését sem rendezi a törvény. Az útépítéssel kapcsolatban én csak párt adatot szeretnék önöknek elmondani, és ezt már több alkalommal államtitkár úrnak kérdésként is feltettem. Ajka esetében például 50 millió tonna szürke- és vörösiszap van elhelyezve. Az útépítéshez milyen mértékben lehet ezt felhasználni, hisz uránnal és tóriummal terhelt ez a vörösiszap? Ebből a szempontból sem teljes a törvény. Annak idején a privatizáció helytelen végrehajtásából adódóan - ahogy elmondtam - ezeket a kérdéseket abszolút nem rendez ték. Ma nincs forrás, azt lehet mondani, sem a tulajdonos részéről, sem a bányavagyonhasznosító részéről, sem pedig a költségvetés részéről, hogy a 130 évből adódó károkat valamilyen útonmódon rendezni lehessen. Sajnos, előbbutóbb be fog következni, min t ami Ausztriában is bekövetkezett, hogy egy nem várt katasztrófa esetén kell majd a költségvetésnek sokkal erőteljesebben a forrásokhoz nyúlni annak érdekében, hogy a rekultivációkat is végre lehessen hajtani. Maga az indokolás sokkal bővebb, mint maga a normaszöveg, tehát sokkal több
