Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 30 (191. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
3838 van, tévé, rádió nincs itt, és az ember tárgyszerűen szól hozzá, akkor talán figyelemre méltatják a hozzászólást, két olyan megjegyzést tennék általános értelemben a törvényjavaslathoz, amely alapvetően befolyásolja ennek a törvénynek a működőképességét, Nem az Alkotmánybírósággal kapcsolatos ügyekről beszélek, hanem - talán fogalmazzunk így: mellékszá lon - bekerült a törvénybe két olyan módosítás, amely magának a törvénynek a működését is befolyásolni fogja. Az egyik, hogy a 19. § (3) bekezdésben a piacfelügyeleti tevékenység mint új fogalom megjelent a bányatörvényben. Tudni kell azt, hogy az áruk műs zaki megfelelőségének a tanúsítására különféle egyezményeket fogadtunk el, amikor az Európai Unióba léptünk, és ezt magyar hatóságok Magyarországon is ellenőrzik. Két ilyen hatóság van jelen pillanatban Magyarországon. Az egyik a Fogyasztóvédelmi Főfelügye lőség, a másik a Műszaki Biztonsági Hivatal. A piac felügyeletét, pontosabban: az áruk műszaki megfelelőségének a tanúsítását vagy a tanúsítás ellenőrzést a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a kereskedelmi forgalomba kerülő termékek esetében ellenőrzi, a spe ciális termékeket, amik nem kerülnek közvetlenül kereskedelmi forgalomba, pedig a Műszaki Biztonsági Hivatal. Ez a két állami szervezet lefedi a piacot, teljes értelemben lefedi. Most megjelenik a Bányaműszaki Felügyelőség tevékenységi körében ez a kifejez és; biztos, hogy zavarokat fog okozni. Ez egy jóindulatú megjegyzés volt. Még egyszer mondom, a tevékenység vagy a bányatörvény egészét nem befolyásolja. A második, hogy a bányatörvény 43. §a kiegészül a (9) bekezdéssel. A következőt tartalmazza ez a beke zdés: “A bányafelügyelet működését saját bevételeiből fedezi.” Utána leírja, hogy ez hogyan fog történni. Általában elég furcsa, hogy egy költségvetési szerv nem a költségvetésből, hanem külön bevételekből finanszírozza a létét, de a Gazdasági Minisztérium esetében, tudjuk jól, vannak már ilyen intézmények, amelyek ezt teszik. Ami miatt erre fölhívom a figyelmet, ugyanis a Bányaműszaki Felügyelet vagy a Magyar Bányászati Hivatal idáig költségvetési forrásból finanszírozta a működését. Annyira így van ez, ho gy most megnéztem, a 2005ös költségvetési törvényben - aminek a módosító indítványait ezelőtt néhány órával szavaztuk végig - szintén az szerepel, hogy a működési költségét 634 millió forinttal támogatja a költségvetés. Tehát amíg a költségvetési törvényb en az szerepel, hogy a költségvetés finanszírozza ennek a hivatalnak a működését, addig a bányatörvény ennek ellentmond, és azt mondja, hogy az engedélyesek bevételeinek 0,3 százalékát kitevő összegben az engedélyesek fizetik meg a hivatal működését. Ez a két dolog minimum, hogy egymásnak ellentmond. Nem lehet valami egyszerre az állami költségvetés része úgy, hogy az állam fizeti a költségeket, másfelől pedig olyan törvényt hozni, hogy a bányafelügyelet működését saját bevételből fizeti, ez a két dolog min imum egymásnak ellentmondó. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most megadom a szót Szalay Gábor képviselő úrnak, SZDSZ. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1960ban elfogadott és akkor némi túlzó büszkeséggel első magyar bányatörvénynek nevezett jogalkotás felett már jóval a rendszerváltást megelőzően eljárt az idő, de a rendszerváltás meg különösen kihozta ennek az ősbányatörvénynek a hiányosságait, így aztán már mi , az első szabadon választott parlament volt az, amelyik 1993ban megalkotta a bányászatról szóló törvényt, amire, azt gondolom, büszkék lehetünk: jól teljesítette, jól betöltötte a feladatát ebben az időben. Ez a törvény helyezte vállalkozási alapokra az ásványi nyersanyagok kutatását és kitermelését; ez a törvény gondoskodott arról, hogy védelmet kapjanak a bányászati tevékenységgel szükségszerűen érintett környezeti, természeti és települési értékek; hogy a bányajáradék intézménye bevezetésre
