Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 30 (191. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. JÓZSA ISTVÁN, a gazdasági bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PODOLÁK GYÖRGY (MSZP):
3836 engedélyezéseket, és ezáltal egyszerűbbé teszi a szüks éges nyersanyagokhoz való hozzáférést, illetve a meddőhányók hasznosítását. Ebből a célból a törvényjavaslat bevezeti a készletszámítási jelentés elkészítését, ami az ismert nyersanyaglelőhelyek esetében jelentősen hatékonyabbá teszi az ásványiagyagelőfor dulás feltárását. Ezenkívül a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az autópályaföldművek építéséhez a meddőhányók hasznosítása bányatelek megállapítása nélkül, illetőleg ehhez szükséges eljárások lefolytatása nélkül történhessen. A további módosításokkal átlagosan minimum 60 nappal rövidíti le a javaslat a kutatás megkezdését megelőzően alkalmazandó hatósági eljárásokat. Külön szabályokat vezet be a törvényjavaslat a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére, illetve e tevékenységek engedélye zésére, amelyek speciális eljárással biztosítják e nyersanyagok leghatékonyabb módszerek szerinti kitermelését. A szabályozás jogharmonizációs célokat is szolgál, mivel az EU energiapolitikájának szerves részét képezik azok a törekvések, amelyek megfogalma zásra kerültek a törvénymódosításban. A javaslat szerinti módosítások másik fő témaköre a bányatelek területén fekvő ingatlanok tulajdonosainak védelmét szolgáló és a tulajdon közérdekű korlátozása miatt további fejlesztést igénylő törvényi garanciák rends zere. E tekintetben az Alkotmánybíróság határozatainak is eleget kell tenni. Ugyanis az Alkotmánybíróság ez év februárjában hozott határozatában felhívta az Országgyűlést, hogy a tulajdonosok védelmének és a velük szembeni tulajdonkorlátozás arányosságának garanciáit tegye differenciáltabbá a bányászatról szóló törvényben. A bányászati tevékenység folytatásához közérdek fűződik, hiszen ez az ágazat jelentősen hozzájárul a lakosság energiaellátásához, illetve az egyes építőanyagok rendelkezésre állásához. E közérdek érvényesítéséhez pedig bizonyos korlátozások szükségesek, amelyek a bányatelek területén fekvő ingatlanok tulajdonosait sújtják. Ilyen korlátozások például azok a tűrési kötelezettségek, amelyek értelmében az ingatlan tulajdonosának tűrnie kell, h ogy a bányavállalkozó a szükséges megfigyeléseket, méréseket elvégezze, valamint szükség szerint jeleket helyezzen el vagy vezetéket létesítsen. A hatályos bányatörvény is számos garanciát tartalmaz arra nézve, hogy a bányavállalkozó által okozott károk me gtérítésre kerüljenek, valamint, hogy az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó beavatkozás során a bányavállalkozó kártalanítsa a tulajdonost. Az e rendelkezésekkel kapcsolatos beadványokat így el is utasította az Alkotmánybíróság. Néhány kérdés ben megállapította viszont a garanciák hiányát, amit a törvényjavaslat módosításai orvosolnak. Ilyen kérdés egyrészt a bányatelekké nyilvánítás hatása elsősorban azokra az ingatlanokra, amelyeken később felszíni műveléssel történik az ásványi anyagok kiter melése. Szintén ingatlantulajdonos jogainak védelmét biztosítja az a rendelkezés, amely az építés és telekalakítás korlátozása esetén egyértelművé teszi a bányavállalkozók kártalanítási kötelezettségét. A hatályos szabályozás lehetővé tette, hogy a bányavá llalkozó építési és telekalakítási tilalom elrendelését kezdeményezze a bányatelken fekvő ingatlanra nézve, ehhez azonban kártalanítási kötelezettség is társul. Ugyanakkor a bányavállalkozónak ilyen tilalom elrendelése nélkül is joga volt ahhoz, hogy az ad ott ingatlanon építkezéshez ne járuljon hozzá, ezt pedig kártalanítás fizetése nélkül is megtehette. Az ilyen lehetséges visszaélések kizárását szolgálja a törvényjavaslat azon szabálya, amely csak kártalanítással együtt járó korlátozást tesz lehetővé, szi ntén szigorú határidőhöz kötve. A jogalkalmazási tapasztalatokon alapul a jogosulatlan bányászati tevékenység szankciórendszerének a továbbfejlesztése. A hatályos szabályozás ugyan tartalmazza a bányafelügyelet megfelelő hatásköreit rögzítő rendelkezéseket , ez azonban a gyakorlatban elégtelennek bizonyult azokban az esetekben, amikor a jogosulatlan tevékenység esetei közül az ásványi nyersanyag illegális kitermelésére és eltulajdonítására is sor került. Megfelelő nyomozati jogkör hiányában a hatóságnak álta lában nem áll módjában ez a hatékony eszközrendszer, amely bizonyíthatta volna az eltulajdonítás tényét, az elkövető személyét és az eltulajdonított mennyiséget vagy értéket, így a tevékenységek szankcionálatlanok maradtak, és a költségvetés jelentős bánya járadékbevételtől esett el. A törvényjavaslat módosítása ezt a problémát is kezeli, amikor az
