Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 30 (191. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3832 hiányzó szabályozási feladatának ez év december 15éig tegyen eleget. Figyelembe véve az Alkotmánybíróság konkrét elvárásait is, az önök előtt fekvő törvényjavaslatban a következő javaslatokat tesszük: Indí tványozzuk, hogy a bányatelek megállapítására induló eljárást előzze meg a környezetvédelmi hatásvizsgálat, a széles körű egyeztetést feltételező és a civil szervezetek észrevételeit is integráló környezetvédelmi engedélyezési eljárás, külfejtés esetén ped ig az érintett ingatlantulajdonosok már a bányatelek megállapítási szándékáról is értesüljenek. Számukra az eljárásban érdemi nyilatkozattételi lehetőséget kívánunk biztosítani, így a tervezett bányatelekkel érintett ingatlantulajdonosok már a bányatelek m egállapítására irányuló hatósági eljárás megkezdése előtt tudomást szereznek a bányavállalkozó terveiről, illetőleg külfejtés esetén arról, hogy az ingatlanokat a bányavállalkozó mikor és milyen módon kívánja igénybe venni. Az ingatlantulajdonosok arra is lehetőséget kapnak, hogy az ingatlanuk használati, illetve rendelkezési joga szempontjából lényeges kérdésre, az ingatlan várható igénybevételi ütemtervére észrevételt tegyenek. Meghatározzuk azt az időtartamot, amelyen belül a bányatelek megállapítását kö vetően a kitermelési tevékenységet meg kell kezdeni, illetve a nyugvó időtartam meghosszabbításának szigorú feltételeit és a bányatelekterület kitermelése időütemezésének kötelezettségét is. Ezzel pótoljuk az Alkotmánybíróság által észrevételezett hiányos ságokat, miszerint a hatályos szabályozás semmiféle határidőt nem állapít meg, nem rendezte, hogy milyen határidőn belül kell a bányatelekké nyilvánítás után megkezdeni a bányaművelést. Az ingatlantulajdonhoz fűződő jogok teljes körű érvényesíthetőségét az zal garantáljuk, hogy a javaslatban a bányászati tevékenység megkezdésének engedélyezéséhez előfeltételként írjuk elő a bányavállalkozó részére az ingatlanok igénybevételi jogosultságának igazolását. Végül a jogbiztonság megteremtése érdekében született az a módosítás, amely szerint megszűnne a bányavállalkozó ellentételezés nélküli tulajdonjogkorlátozási lehetősége. Az építési korlátozás vagy tilalom elrendelésének kezdeményezése esetén a vállalkozót kártalanítási kötelezettség terhelné. A második kérdésk örrel kapcsolatban: a már említetteken felül a törvénymódosítás további indoka a nemzeti fejlesztési programok, így különösen a gyorsforgalmi úthálózat építésének elősegítése, amelyhez az elmúlt időszakban több képviselői kezdeményezés is érkezett. Az épít éshez szükséges nyersanyagokhoz történő gyorsabb hozzáférést biztosítja oly módon, hogy a kapcsolódó ügyintézés, az engedélyezési eljárások egyszerűsödnek, intézési idejük pedig - egyéb érdekek sérelme nélkül - lerövidül. Ezt a célt különösen a következő r endelkezések szolgálják: a kutatásijogadományozás intézményének bevezetése a kutatási engedély helyett, amely jobban kifejezi a tevékenységre még nem jogosító, elvi jog jelleget. Ezzel egy szükségtelen, azonos tartalommal megismételt eljárás szüntethető m eg, legkevesebb 60 nappal rövidítve le a hatósági eljárást. A jogadomány birtokában a bányavállalkozó 6 hónapon belül kezdeményezheti a kutatás műszaki üzemi tervének jóváhagyását. Amennyiben a bányavállalkozó a 6 hónapos határidőt elmulasztja, illetőleg h a a bányafelügyelet a jóváhagyást elutasította, a kutatási jog megszűnik, és a terület ismét felszabadul. Új lehetőségként szerepel a készletszámítási jelentés elfogadása, amely a Magyar Geológiai Szolgálatnál meglévő adatok alapján már ismert ásványi nyer sanyaglelőhely esetében a terület újrakutatásának mellőzésével is lehetővé teszi a bányatelekmegállapítás kezdeményezését. Javaslatunk alapján a vállalkozások és a bányavállalkozók az autópályaföldművek építésére is alkalmas bányászati meddőhányók haszno sítását a bányatelek megállapítása nélkül végezhetik műszaki üzemi terv alapján. Ennek tartalma és jóváhagyásának eljárási szabályai garanciát jelentenek arra, hogy a környezetvédelmi és egyéb fontos érdekek ne sérüljenek. Fokozza a helyreállítási biztonsá got és az intézési időt további legkevesebb 60 nappal rövidíti az a rendelkezés, miszerint a tájrendezési feladatok előzetesen beépülnek a műszaki üzemi tervbe, és azokat már a
