Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 30 (191. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - KOCSI LÁSZLÓ (MSZP):
3707 A felnövekvő generáció megóvása e ttől a szörnyű betegségtől a jelenleginél is szorosabb társadalmi összefogást igényel. Az elért eredményekben rendkívül nagy szerepe van a kiválóan működő egészségügyi rendszerünknek. Óvni kell ezt az értékünket, óvni kell mindenáron, és nem engedhetjük me g magunknak, hogy bármi, bárki ezt az egész jól működő rendszert szétverje, például a december 5i népszavazással. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Ugy ancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Kocsi László frakcióvezetőhelyettes úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából, “Lássunk tisztán a kettős állampolgárságról” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. KOCSI LÁSZLÓ (MSZP) : Kös zönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Öt nappal az úgynevezett kettős állampolgárságról szóló döntés előtt sokan az országban nem tudják pontosan, hogy miről is kell dönteniük, abban pedig végképp tanácstalanok, hogyan is döntsenek. Ebben a helyzetben érde mes és szükséges különbséget tenni a kérdés, azaz a népszavazáson feltett kérdés és maga az ügy között. Beszéljünk először a kérdésről! A kérdés lényege tulajdonképpen az, hogy aki számunkra hihetően magyarnak vallja magát, és ha kéri, annak odaadjuke a m agyar állampolgárságot, illetve igenlő válaszaink esetén kötelezzüke az Országgyűlést, hogy erről törvényt alkosson. A kérdés tehát az állampolgárság odaadásáról szól, függetlenül attól, hogy a politikai pártok valósággal milyen szándékkal közelítenek a d ologhoz, és ebből a szándékból mit hajlandók feltárni. Van tehát a kérdés, és van az ügy; beszéljünk először a kérdésről. Elmondtuk már sokszor, együtt is: ez a kérdés rossz, rosszkor jött, hiszen megoszt minket, viszályt szül országon belül és nemzeten be lül, a határon inneni és a határon túli magyarokat szembeállítja, valamint kiszámíthatatlan következményekkel jár, akármilyen is legyen rá a válasz. (8.30) De mert a Fidesz egyszer ezt a kérdést felemelte a porból és magáévá tette, ettől ez a kérdés az ő s zámukra jelképessé vált, és igyekeznek azon munkálkodni, hogy mindenki számára jelképessé váljon, erkölcsi kérdés legyen, a nemzeti újjászületés vagy a halál, az egyesülés vagy a szétszóratottság, Trianon jóvátétele vagy betetőzése, élet vagy halál kérdése , vagy hazafiság és hazafiatlanság kérdése, azaz, ahogy megszoktuk, politikai és hatalmi kérdéssé vált. Hiszen ahhoz azért hozzászoktunk, hogy amiről a Fidesz azt mondja, hogy az erkölcs és a jó diadala, akkor az ő szeme előtt az ő politikai győzelme az, a mi meg szokott jelenni. Szerintünk a kérdés ettől, hogy a Fidesz magáévá tette és ilyenné vált, nem lett jobb, sem tisztességesebb. Hiszen vajon hazátlan bitange az, aki pusztán azért, mert szűkösen, segélyekből vagy munka nélkül él, rossz lakáskörülménye k között, és mert látva egészségügyi és szociális rendszerünk állapotait, és mert hozzászokott ahhoz, hogy amikor választás van, akkor azt mondják néki, hogy hozz el még egy embert, de azért szeretné, ha ez a még egy ember országhatáron belülről érkezne – nos, ezek az emberek vajon rosszabb magyarok vagy hazátlan bitangok? Származnak még kérdések ebből a feltett kérdésből, azonban érdemes az ügyről magáról is beszélni, hiszen az ügy lényegesebb. Az ügy pedig az, hogy tudunke élni azzal a lehetőséggel, ami a nemzet számára megadatott, az európai integráció ezen állapotai közepette, tudunke élni azzal a lehetőséggel, amit békés nemzeti újraegyesítésnek szoktunk nevezni, tudunke élni azzal a lehetőséggel, amelynek során Európává vagy európaivá tehetjük közös hazánkat, a Kárpátmedencét, és tudunke élni azzal a lehetőséggel, ami a mozgásszabadságot és az élet lehetőségét nyújtja nemcsak a hazai állampolgárok, hanem az általunk nemzetpolgároknak nevezett magyarok számára is. Úgy tűnik, hogy az ügyben legalábbi s egyet tudnánk érteni. A Fidesz útlevelet adna - olyan sok